Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó
Gödörből gödörbe kiadmány kiállításának [...] nincs helye".74 A bírósági végrehajtásról szóló 1955:XXI. számú törvényerejű rendelet szabályozta a végrehajtás jogforrásait (I. fejezet), vagyis azt, minek az alapján állíthat ki a bíróság végrehajtási lapot (polgári per, választott bírósági ítélet, döntőbizottság, egyeztetőbizottság), illetve a közjegyző végrehajtási záradékot. Az állami tulajdon burkolt védelme, hogy az ingatlanok végrehajtásáról szóló V. fejezet ezt a cselekményt csak magánszemélyek ellen engedélyezte. A tervgazdálkodási rendszer sajátos felfogását azonban az állami, társadalmi és szövetkezeti szerv elleni végrehajtás szabályozásáról szóló VIII. fejezet mutatja. A 177. §. (1-3) szerint, ha az állami költségvetés keretében gazdálkodó szerv elleni végrehajtás során a pénzintézet megfelelő fedezet hiánya miatt nem tud eleget tenni a végrehajtó felhívásának, erről köteles haladéktalanul értesíteni a felhívást kibocsátó végrehajtót. Ilyenkor a végrehajtó felhívja az adóst megfelelő pénzügyi eszköz igénylésére. Az adós — a végrehajtó felhívása értelmében — köteles haladéktalanul hitelt (hitelelőrehozást, pótjavadalmazást, pótellátmányt, szükség esetén póthitelt) igényelni. A Pénzügyminisztérium, illetőleg az alsóbb fokú pénzügyi szervek (minisztériumi főkönyvelőség, megyei és járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya stb.) harminc nap alatt intézkedik a hitel rendelkezésre bocsátása iránt. Az amúgy neves szerkesztők kiadásában a magyar gazdasági reform „előestéjén", 1966-ban megjelent Vállalatgazdasági lexikon75 bár ismeri a csőd fogalmát, de meghatározásában összecsúsztatja az általános és az üzleti csőd meghatározását („fizetésképtelenség, amikor az adós tartozásai meghaladják vagyonának aktíváit").76 Helyette a felszámolás fogalmával foglalkozik részletesebben. A szócikk szerzője a duplex veritas elvét érvényesíti. Külön, második jelentésként foglalkozik a tőkés fölszámolással. Megkísérli egy leírásban összefoglalni a különböző jogrendek fölszámolási gyakorlatait, és azt állítja, hogy ha „a vagyontárgyak értéke nem fedezi a kötelezettségeket, a felszámolók bejelentik a csődöt".77 A szó első jelentéseként — mintegy általános esetként föltüntetve — a hazai tervgazdaság szabályait ismerteti. A korábban bemutatott rendelkezésekkel összhangban leszögezi, hogy állami „vállalatoknál, és áll[ami]. gazdálkodó szerveknél [felszámolás] nak nincs helye, mert ezek megszüntetése minden esetben átszervezés következménye, s így minden megszűnő vállalatnak, áll[ami]. gazdálkodó szervnek van jogutódja, amely felel a megszűnő vállalat, szerv kötelezettségeiért és érvényesíti az azt megillető jogokat". A szócikk utal a kényszerfelszámolás intézményére, amelyet a jogi személyt felügyelő szerv vezetője rendelhet el, de azt is közli, hogy állami „vállalattal, s egyéb áll. szervvel, mezőgaz74 Trhgy, 1950. 75 Wilcsek Jenő főszerkesztő mellett a banküzemtani szakértő Fogaras Istvánt, s még inkább a már 1945 előtt nevet szerzett Cotel Kornélt és Schranz Andrást kell megemlíteni. WILCSEK, 1966. 76 Wilcsek 1966. 77 Uo. Miként láthattuk, a klasszikus gyakorlat a csőd állapotának megállapításával kezdődik. 70
