Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó

Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó

1781 máj. 1-én kelt császári pátenssel kibocsátott osztrák általános csődrendtartás volt az, melynek hatálya 1786. május elsején rendeletileg Magyarországra is kiterjesztetett. Megjegyzendő, az erdélyi viszonyokat az 1772. július 4-i udvari leirat szabályozta. E rendelet az osztrák perrendtartásnak egy fejezetét képezte és alapjában a közönséges német csődjogot követte."11 12 Bár a rendeletet „az 1790/91-es országgyűlés érvénytelenítette, [...] sok szabálya a bírói gyakorlatban tovább élt."13 „1791. évben az országgyűlés elé terjesztetett a hiteltörvényeknek a Curia által készített tervezete, de ez sem akkor, sem később nem tárgyaltatott".14

Az előzmények között megemlíthető az 1792:XVII. törvény (Hogyan lehessen az örökös tartományok váltó-törvényszékeinek s bíróságainak ítéleteit, melyeknek valaki magát önként alá vetette, végrehajtani?).15 A jogalkotás apró lépései közé tartozott a hamis bukás büntetése 1804-től, illetőleg az aránylagos kielégítés szokásjogi elvvé válása.16

Az 1827:VIII. törvény rendelkezett az 1791:LXVII. törvény alapján kidolgozott rendszeres munkálatok tárgyalásáról. Az 1827-ben kiküldött Országos Bizottság elkészítette a Codex Cambio-Mercantilis, ejusdemque Ordo Processua- list.17 Fontos szemléleti változást hozott „pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló birói Ítéletek végrehajtása módjáról" szóló 1836:XV. törvény. Ez a vagyon értékeléséről úgy rendelkezik, hogy „nyertes Fél nem a marasztaltnak vagyona becsüár szerinti általadása utján hanem kész pénzben elégíttessék ki" (1. §)-18

A csődtörvény tervezetét Deák Ferenc és Wildner Ignác dolgozták ki.19 E munkálatok „alapján az 1839/40-iki országgyűlés a váltó- és kereskedelmi törvényekkel együtt megalkotta a 'csődületről' szóló 1840. évi XXII. t. cz.-et".20 A magyar jogtörténeti tankönyv értékelése szerint e törvény „a német csődeljárást vette át a maga peres eljárási formaságaival. Mégis óriási eredménynek számított a korábbi jogbizonytalansághoz képest.21 A csődeljárás jóval rövidebb lett,

11 Korábbi törvényeket ld.: Horváth, 2006. 477-478., azonban ezek nem kifejezetten a csődeljárásra vonatkoznak.

12 Messinger, 1898/a.

13 Horváth, 2006.478.

14 Messinger, 1898/a.

15 1792:XVII. törvény. Márkus, 1896-1949.

16 Horváth, 2006.478-479.

17 Sándorfy, 2001.115.

13 1836:XV. törvény. MÁRKUS, 1896-1949.

19 HORVÁTH, 2006. 479.; SÁNDORFY, 2001. 107., 115. A tervezet hivatkozásaival kapcsolatban ld.: Kónyi, 1882-1898.440., illetve Wildner, 1841.

20 Messinger, 1898/a.

21 Deák Ferenc vonatkozó országgyűlési beszédében például azzal az állásponttal vitatkozik, hogy a különböző jogállású adósok ellen saját bíróságuk folytassa le az eljárást. DEÁK, 1903/a. 463-466.

59