Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó
Gödörből gödörbe hiszen korábban a hitelezőket csak a kamatokból fizették; eltöröltek sok feudális jogból eredő formális kibúvót (sequestrum, moratórium stb.)"22 Magyarországon a csődeljárás bíróság útján zajlott. Az adós vagy valamelyik hitelezője kérésére indították meg. Az adós a csődper kezdetétől elveszítette jogi értelemben vett cselekvőképességét. A bíróság kijelölt egy perügyelőt és - az adós cselekvőképtelenségére való tekintettel - egy tömeggondnokot is (a csődbiztos intézményét az 1840-es törvény még nem ismerte).23 Az 1840:XXII. te. értelmében a csődperügyelő (curator ad lites) a csődtömeg jogi képviselője volt, a csődtömeggondnok (curator massae) - akinek nem kellett ügyvédnek lennie - tisztán a vagyon kezelésével összefüggő teendőket végezte.24 A csődtömeggondnok ügykezelését ellenőrzendő, a hitelezők választottak egy csődválasztmányt is.25 Az 1840. évi törvény szerint az adós avval kezdeményezhette a csődeljárást, ha „az illető csődületi biróság előtt" kijelenti, „hogy adósságai vagyonát meghaladják" (5. §. a). Egy hitelező ezzel szemben már akkor is a csődület megnyitását kérhette, ha „olly kötelezvénynyel, vagy váltóval lépne is fel az adós ellen, mellynek kitűzött fizetési ideje még le nem járt", és neki elég volt azt bizonyítania, hogy „az adós tartozásainak eleget tenni nem képes" (5. §. b), amiből is a bíróság megállapíthatja a „fizetési tehetetlenséget" [9. §].26 A törvényt 1844-ben módosították — a változtatások egyik része a kisössze- gű csődöket érintette („periratok nélküli sommás eljárást" tett lehetővé27), másik része a hamis vagy vétkes gondatlansággal előidézett csődökre alkotott új szabályokat.28 1852-ben Magyarországon bevezették az osztrák általános polgári törvény- könyvet (az addig érvényes csődtörvény bizonyos részeit már ez is érvénytelenítette). 1853. szeptember 1-jén az 1853. július 18-i rendelettel kibocsátott ideiglenes osztrák csődrendtartás lépett életbe, amely a hitel biztonsága tekintetében nagy haladásnak volt tekinthető.29 Ennek a házastársi közös vagyonra vonatkozó rendelkezéseit 1856-ban módosították.30 „Az 1859 május 18. és junius 15-iki 22 MEZEY, 2007. 211-214., továbbá ld.: HORVÁTH, 2006. 479. A sequestrum a vagyon letétbe, vagy zár alá helyezését jelenti. A csődjog szempontjából az a fontos, hogy a vagyont nem lehetett önként sequestrálni: a moratórium fizetési haladékot jelent. Vö.: Deák, 1903/b. 521-522. 23 Messinger, 1898/b. 24 Messinger, 1898/c., illetve Messinger, 1898/d. 25 Messinger, 1898/e. 28 MÁRKUS, 1896-1949. 27 Uo. 28 1844:VII. törvény. MÁRKUS, 1896-1949. 29 Verordnung des Justizministeriums, wirksam für die Königreiche Ungarn, Kroatien, Slawonien, die serbische Wojwodschaft mit dem Temeser Banate und das Großfürstenthum Siebenbürgen, wodurch für diese Kronländer eine provisorische Concurs-Ordnung eingeführt und vom 1. September 1853 in Wirksamkeit gesetzt wird. RGB. Vö.: SCHUSTER, 1857.; MESSINGER, 1898/a. 30 Verordnung des Justizministeriums vom 8-ten Juni 1856. RGB. 60
