Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó

HALMOS KAROLY

VÁLSÁG ROSSZ, CSŐD JÓ1

A csődiratokra gondolván sok, a történeti tudományokkal foglalkozó kollégát borzongás tölt el. Valószínűleg kevésbé maga a csőd szomorú képzete, mint inkább az iratok vélt jellege idézi ezt elő. Azoknak, akik valóban az iratok közelébe merészkedtek, inkább a csődperiratok java részének teljes érdektelensége lehet az alapélménye. Ezzel nyilvánvalóan ellentmondtam iménti lelkes állításomnak, de a helyzet mégiscsak ez. De állíthatjuk: a csődiratok értéke redundanciájukból következik. Ezt bemutatandó, haladjunk sorrendben.

Jelen tanulmány célja és indítóoka kettős. Egyrészt, be kívánja mutatni a csődperek ránk maradt anyagát mint a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti kutatások értékes forrását, másrészt célja, hogy egy aktuális vitához szóljon hozzá. Az egyik ok tehát, hogy Klement Judit kolléganőmmel együtt tervezünk egy nagyobb lélegzetű kutatást, amelynek során a magyar kapitalizmus első kiadásának mindennapjait, hogy úgy mondjam, a hétköznapi kapitalizmust vizsgálnók. A másik indok, hogy egy közgazdász kollégámmal eszmecserét folytatván észleltem, hogy a csőd fogalma kapcsán nem ugyanabban a malomban őrölünk, és kíváncsi voltam a felfogásbeli eltérés okára.

Kezdő föltevésem szerint ugyanazok az elvek hozták létre a gazdaság- és művelődéstörténetileg értékes csődanyagokat, amelyek ma politikailag kívánatossá tennék a magáncsőd bevezetését. Az írás előbb a hagyományos hazai csődjogi fejlődést tekinti át, majd a második rész első felében arra a kérdésre keresi a választ, miért nincs ma magáncsőd Magyarországon. Végül az államosítások utáni jogi fejlődés feltárása alapján rámutat a folytonosság megszakításának következményeire, a hazai jogfejlődés sajátos külön útjára.

I. A csődjog 1960-ig

A Corpus Iuris tárgymutatója szerint mind a csőd, mind a közadós kifejezés az 1840. évi törvénnyel jelenik meg.2 Az első csődtörvény idején a „csőd" szó mai jelentésében még nem terjedt el,3 de a „csődület" — mint magyar szakszó —

1 Az előadás szövegének leadása óta az előadásban tárgyalt kérdéseket tovább kutattam. Az újabb eredmények a Lengyel György szociológus, egyetemi tanár hatvanadik születésnapjára készülő ünnepi kötetben jelennek meg.

2 Márkus, 1896-1949. Itt és a következőkben, azokban az esetekben, amikor egy hivatkozott mű alfabetikusán, év- és sorszám, vagy címszavak szerint rendezett, eltekintek az oldalszám megadásától, hiszen a hivatkozás e nélkül is egyértelmű.

3 Vö.: Szily Kálmán 1841. évi adatai szerint „pályázat", „gyűlés" jelentésben volt használatos. SziLY, 1999. 40., 430. Ugyanakkor Széchenyi István 1840-ben már a mai értelemben használta: „Az okos gazda mindenek előtt tehetségét veszi számba, mellyrül rendelkezhetik. S csak akkor, ha ez tisztában van, veszi fontolóra, mire pontosíthatja össze azt legnagyobb gyümölcsözéssel. Ha nem cse-