Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914
Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben tasztrófa- és járványtörténeti feldolgozásaira nyújtott példát Máramaros megye humanitárius katasztrófáinak a feltérképezésével.9 A magyarországi szakirodalomban egyedülálló módon Őri Péter vállalkozott a gabonaár ingadozásával mért gazdasági stressz rövid távú demográfiai hatásainak vizsgálatára.10 A pesti, illetve budapesti piac gabonaárainak és 21 Pest megyei település népmozgalmi eseményeinek statisztikai együttmozgását vizsgálva azt a megállapítást tette, hogy a 19. századi nagy halandósági válságokat (1849,1855,1866,1873) a kolera okozta, ám a kríziseket gyakran megelőzte a gabona árának erős emelkedése, olykor ezek együttes hatása. A halandósági válságot és áremelkedést vagy rossz termések és gazdasági válságok vagy háborús konjunktúrák okozták. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a magyarországi történeti demográfiai vizsgálatokban jelen vannak a nemzetközi vizsgálatokból ismert megközelítések: az aggregált demográfiai és gazdasági idősorok elemzése, illetve a nagyobb krízisekre fókuszáló feltáró elemzés. A továbblépéshez azonban a lokális vagy mikro-regionális szintű alapkutatások megsokszorozására lenne szükség. Az alábbi tanulmány ebbe az irányba próbál elmozdulni, és a fent említett két megközelítés ötvözésére vállalkozik. Lokális szinten — két erdélyi, havasalji egyházközség esetében — vizsgáljuk a halandósági krízisek lehetséges kiváltó okait és legfontosabb jellemzőit. A szűkebb régió és a két egyházközség — Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva — bemutatatását követően ismertetjük a 19. századi népesedési folyamatokat és a halandóság fontosabb jellemzőit. Azonosítjuk a vizsgált korszakban bekövetkezett halandósági kríziseket, és elemezzük azok lehetséges kiváltó okait. Külön kitérünk a gabonaár emelkedése által kiváltott gazdasági stressz és a halandósági krízisek közötti összefüggésekre, végül a válságok klasszikus demográfiai leírását nyújtjuk a halálozások korstruktúrájának és szezonalitásának elemzése révén. A tanulmányt az eredmények tanulságainak összefoglalása zárja. A vizsgált egyházközségek: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva (1838-1914) Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva egymással szomszédos települések. A mai Románia területén, Belső-Erdély keleti részén, a Hargita-hegység vonulatának déli lábánál, mintegy 860 méteres tengerszint feletti magasságban találhatók. A terület a tárgyalt korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A korabeli Erdély gazdasági központjaitól távol fekvő, úgynevezett peremterületi falvak ezek. Népességük az 1900-as évben együttesen elérte a 4000 főt. Lakosaik többsége a római katolikus felekezethez tartozott. A földrajzi közelség (2 km) és az erdélyi fejedel9 Faragó, 2005; Faragó, 2007. 10 ŐRI, 2008. 27
