Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően

Gödörből gödörbe

1921 decemberében a nyilvánosság elé tárt — jelentése4 szerint Pécs városának vesztesége eléri a 60,5 millió koronát.5 Eközben a városi pénztár is üresen kongott, továbbá a pénzügyi intézetek is megsínylették a szerbek fosztogatását. A kialakult pénzhiány kezelésére a városvezetés 1921 szeptemberében 20 millió korona kölcsönt vett fel a Pécsi Takarék Pénztártól.6

Ezzel párhuzamosan a régi bankjegyek beváltása is zajlott, igaz, átlag 30%-os levonással éltek.7 Az ekkor kiadott városi szükségpénzek azonban a felülbélyegzett koronásokhoz képest kezdetleges technikával készültek, a pénzhamisítás is gyakori jelenség volt.8

A pénzhiány és a gazdaság stagnálása mellett a közellátásban kialakult súlyos állapotok megoldására volt szükség, ezért a kölcsönösszeget főleg ennek enyhítésére fordították. Először a romeltakarítás, az utak helyreállítása, és a (korábban csak Belgrád felé közlekedő) vasútrendszer visszaállítása történt meg. E munkálatok befejeztével folyamatosan érkezhettek a segélyszállítmányok, amiknek szétosztását a Közellátási Bizottság felügyelte, a városházán székelő Közellátási Tanács vezetésével. Ez a szerv végezte az alapvető élelmiszerek kiosztása mellett az árak meghatározását.9

A Közellátási Bizottság feladatát nehezítette a városba özönlő, főleg Délvidékről érkező menekültek ellátása. A menekültek zöme a pályaudvaron, vagonokban és a szerbek által leszerelt, üresen kongó gyárakban tengődött;10 létszámuk folyamatosan nőtt.

Először burgonya-, só-, liszt- és cukorszállítmányok érkeztek Pécsre, amely élelmiszereket foglalkozási csoportok szerint, utalvány-rendszerrel osztották ki a város különböző — írott sajtóban megjelölt — helyszínein. A boltok, üzletek ekkor még árukészlet hiányában nem nyitottak ki, ezért a feketézés és a nyomában fellépő árdrágítás is virágkorát érte, aminek letörésére az ún. Uzsora Bíróságot állították fel.11 A kirívóbb esetekről folyamatosan tájékoztatták a pécsieket; november derekán például harminc pécsi vendéglőst és kávézó-tulajdonost jelentettek fel áraik mértéktelen emeléséért.12 Az árdrágítók ellen indított hadüzenet fontos szereplői voltak az ekkor megalakított Keresztény Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetek is.13

lesztésének elhanyagolásából eredő kár: 17 178 948 korona. Költekezés a szerbek és a kommunisták érdekében: 1 693 816. Felesleges beruházások: 524 654. Összesen: 60 451-773.

4 Márfi, 1996. 215-221.

5 Uo. 218.

6 Dl, 1921. szeptember 11. 2., október 23.4., október 26. 2.

7 D, 1921. szeptember 14. 4.

8 Kaposi, 1996.148.

9 D, 1921. szeptember 20. 2.

10 D, 1921. szeptember 11. 2.; október 23. 4.; október 26. 2.

11 D, 1921. szeptember 20. 2.

12 D, 1921. november 19.1.

13 D, 1921. szeptember 6. 3.

164