Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően
Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921-1928) követően Az ellátási rendszert jótékonysági akciók egész sorozata próbálta meg kiegészíteni; az alapvető élelmiszerek kiutalásán kívül ruha- és szénosztásra is gyakran került sor, főként a köztisztviselők, vasutasok és a pedagógusok körében.14 A város szegényebb rétegeinek élelmezésére pedig 1921 novemberében a Pécsi Jótékony Nőegylet széleskörű gyűjtéséből újra megnyitották a Népkonyhát. A Nőegyletbe érkező adományok többségét a helyi bankok, az egyház és neves pécsi személyek felajánlásai képezték; folyamatosan gyűjtött erre a célra például Nendtvich polgármester és a híres pezsgőgyáros, Littke Jenő felesége is.15 Ezzel egy időben a Szociális Misszió Társulat Anna utcai székházában az Amerikai Gyermekétkeztetési Akció keretében naponta 400 gyermeknek osztottak meleg ételt.16 Novemberre már a gyárak nagy része is újra üzemelt. Elsőként a Városi Sertéstelep kezdte meg működését, hiszen a város érdeke volt, hogy olcsóbb hatósági zsír kerüljön a közraktárakba. Majd a Dohánygyár is felvehette a munkát, az új gépsorok beszerelése is megtörtént októberben.17 A nagyüzemek válsága ideiglenesen felértékelte a kisipar termelői és szolgáltató ágát, ennek ellenére utóbbi — egyébként jelentős — társadalmi réteget is komoly megélhetési gondok sújtották.18 Az elszenvedett viszontagságok között megemlítendő adalék a városi levéltár iratanyagának részbeni megsemmisülése. Cserkúti Adolf levéltárnok rejtette el az állomány fontosabb okiratait, azonban a Fogyasztási Hivatal, a Számvevőség és Városi Rendőrkapitányság iratainak egy hányadát (kb. 3-4 kocsira valót) a szerbek elszállították. Ezekből a levéltári forrásokból papírtasakokat készítettek, és Eszéken árusították.19 A megoldandó problémák között szerepelt a lakásínség, aminek kezelését — Nendtvich kezdeményezésére — 19 millió korona összegű külön hitelkeretből kezdték meg. 1921 őszén megkezdődött az új lakótelepek létesítése a Szigeti Külváros vásárterén és a Budai Külvárosi Lánc utca környékén. A következő évben közel 120 lakást adtak át a két területen.20 Az infláció és a nehéz gazdasági helyzet ellenére az ezt követő években is újabb lakótelepek épültek, főleg a külvárosokban. Ennek ellenére az 1922. év végén mintegy 1200 családnak nem volt lakása és 16 család élt még vagonokban.21 A következő években a lakosság ellátása és a gazdaság területén is némi javulás volt tapasztalható, miközben (szükségszerűen) volt jelen a szerb orientáció. Ennek oka, hogy Magyarország — a jóvátétel keretében — az SHS14 D, 1921. november 6. 4.; november 10. 2. 15 D, 1921. november 4. 4. 16 D,. 1921. december 1. 2. 17 D, 1921. október 26. 2. 18 B. HORVÁTH, 1974.166. 19 D, 1921. december 1. 2. 20 D, 1921. október 8. 3. 21 D, 1921. december 1.1. 165