Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Katona Csaba: Válság a magánéletben
Gödörből gödörbe Néhány sző a kutatásról Elöljáróban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy nagymértékben támaszkodtam a szóbeliségre. Tudományosabb köntöst öltve oral history-t is mondhattam volna, mindazonáltal én beérném az előbbi meghatározással, hiszen nem tudományos jellegű adatgyűjtést folytattam, a hivatkozott és felhasznált információk afféle asztali beszélgetések során kerültek napvilágra. Hiszem azonban, hogy ez hitelességüket nem csorbítja, sőt inkább erősíti. Amint erősíti az is, hogy — és ezt illik egyértelművé tennem —, ezen írás főhőse apai dédanyám, akinek ekképp magam egyenes ági leszármazottja vagyok. Legfontosabb adatközlőm apai nagyanyám, testvérének, [ifjabb] Móczár Sándornak felesége. Gyimóthy Etelka menye, Móczár Sándorné Rhédey Erzsébet (1922-2002) volt. Noha rajta kívül többen is megosztották velem Gyimóthy Etelkával kapcsolatos emlékeiket, ezek sem szervezett kutatás során felszínre hozott információk voltak, így az akkori, 1990-es években készített magnófelvételeken kívül a magam emlékezetére is támaszkodom. Mindezt azért tartom hangsúlyosnak kijelenteni, mert az így nyert információkat — belátom, némiképp tudománytalanul ugyan —, de nem hivatkozom meg (külön jegyzeteket akkor használtam, ha egy-egy konkrét adat más forrásokból származott, mint e beszélgetések). A jászárokszállási Móczár család A Móczár a 20. század első felében Jászárokszállás elitjéhez tartozó, birtokos család volt, kiterjedt rokoni kapcsolatokkal. E helyzetet jellemzi a család kiskunfélegyházi ágából származó rokon, Móczár Elemér egy levélrészlete 1905-ből, amelyben Árokszállást így jellemzi: „[... ] ahol ma is a Móczár vagyon és név dominál".2 „A XVIII. század végére már kiterjedt famíliákként tarthatunk számon olyanokat, mint a herényi Gyapay, Sisa, az árokszállási Bordás, Móczár, a dózsai Bozóki, Tábori, az apáti Tajthy, Makó, a kiséri Gócza, Köntés és más családokat."3 — állapította meg később a Jászságról írt kismonográfiájában a táj jeles kutatója, Szabó László. A Móczár család tehát a 19. század egésze során, majd a 20. század első felében is erős pozíciókat tudhatott magának regionális szinten. A Jászkun Hármaskerület felszámolása (1876) után Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolt észak-jászsági Árokszálláson a 20. század elején a városi képviselőtestületben a család öt tagja foglalt helyet. Közülük a legtekintélyesebb, Móczár Lajos ügyvéd (az egyetlen virilis) emellett a Nemzeti Munkapárt megyei elnöke is volt. Az ő testvérének, Józsefnek a fia, Móczár Sándor földbirtokos pedig a Jászárokszállás 2 ME lev., [1905], Köszönetemet fejezem ki Móczár Ferenc úrnak, amiért a birtokában levő családi iratokba betekintést engedett számomra és azokat kutatásra rendelkezésre bocsátotta! 3 Szabó, 1982.20. 150
