Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

III. A magánélet válságai - Katona Csaba: Válság a magánéletben

Katona Csaba: Válság a magánéletben

és Vidéke című lap főszerkesztője, a helybeli Kaszinó Egyesület háznagya, a közbirtokosság elnöke volt, ezen felül tagja a törvényhatósági bizottságnak,4 valamint a Jászárokszálláson működő három vadásztársaság egyikének.5

Ugyancsak sokat árul el a család Árokszálláson belül elfoglalt helyzetéről az, hogy a helyi Takarékpénztár Egyesület 64 részvényeséből 11-en a család tagjai közül kerültek ki,6 Móczár Lajos emellett tagja volt az egyesület alapításától (1885) az igazgatóságnak7 és az üzletvezetőségnek is,8 Móczár Sándor pedig a felügyelő bizottságnak.9

A család 1905-ben Ferenc József királytól, a fent idézett Móczár Elemér munkálkodása nyomán, nemesség-megerősítést nyert,10 aminek hivatkozási alapja egy 1645-ben Nyitrán kihirdetett nemességadományozás volt.11 Ezt bizonyos Móczár Pál III. Ferdinánd magyar királytól nyerte el az ausztriai Linzben. Időközben, mint már utaltam rá fentebb, egyértelművé vált, hogy a két Móczár család (a nyitrai és a jászsági) nem azonos. A nemességszerző Pál leszármazottjai a 19. század elejére nőágon is kihaltak, függetlenül a forrásokban a 17. század végétől felbukkanó, hangsúlyozottan nem nemes jászsági Móczár családtól. A 20. század elején kieszközölt nemesség-megerősítés alapja pusztán a névazonosság volt, a király azt kegyelemből adta meg: e történet részleteibe itt és most nem mennék bele, a fent hivatkozott írások részletesen foglalkoznak e kérdéssel. Ami itt és most jelentőséggel bír mindebből, az az, hogy a nemesség tudata a 20. század elejétől szívósan meggyökerezett a családban és egyes ágaiban máig identitásuk egyik formálója maradt. Gyimóthy Etelka tehát e családba házasodott be. De mit lehet tudni személy szerint róla?

Gyökerek: Gyimóthy Etelka származása

A családi hagyomány szerint (mármint a Móczár családé) Gyimóthy Etelka fiatal lányként a Tolna vármegyei, a Mezőföld és a Sárköz határán fekvő Faddról került Jászárokszállásra valamikor az 1900-as évek legelején. A helyi postán kapott munkát, ami azt mutatja, hogy valamilyen szintű képzésben része lehetett korábban. Édesanyjával együtt érkezett a Jászságba, aki özvegy, más elképzelések szerint pedig férjezetlen volt. Egyszerű, írni-olvasni nem tudó asszonyként emlékezett rá mindenki, így lánya hozzá mérten feltétlen előrelépett a társadalmi ranglétrán a postai munkával.

4 Frühwirth-Wenzel, 1930.140-141.

5 Herbert, 1928. 111.

6 Kóczián, 1910.4-6.

7 Uo. 12.

8 Uo. 15.

9 Uo. 12.

w Kempelen, 1913. 242.

11 Móczár ad.lev., 1645.

151