Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Botos Katalin: Válságok a világgazdaságban

Gödörből gödörbe

többi annak segítségével fejlesztette gazdaságát. Magyarország a harmadik kormány idejére devizális szempontból már nem szorult rá az IMF segítségére, így a további hitelkapcsolatokat felmondták. Ennek oka volt egyrészt a kedvező helyzet, másrészt az, hogy az IMF feltételei jelentős beleszólást jelentenek egy ország gazdaságpolitikájába, és ettől jónak látszott megszabadulni.9

2008-2009

Gondolatmenetünk fonala itt ismét visszakanyarodik a nemzetközi eseményekhez, hogy aztán megint csak a kelet-európai és magyar helyzettel zárjuk fejtegetésünket. A Washingtoni Konszenzus utáni szűk két évtizedet a szakirodalom a Nagy Mérséklődés (Great Moderation) korának tartotta, mintegy válaszul a fogalommá vált Nagy Válság (Great Depression) „szárnyas" szóra. James Galbraith ezzel szemben a Nagy Mérséklődés Nagy Illúziójának nevezte (Great Illusion of the Great Moderation).10

Az Egyesült Államok negyedszázados töretlen fejlődése, viszonylag egyenletes növekedése azt a hitet keltette a szakemberekben, hogy megtaláltuk a bölcsek kövét. Nincsenek nagy termelés-ingadozások, a monetáris politika kiegyensúlyozott működése válságmentes, inflációmentes, egyenletes fejlődést tesz lehetővé.

Ebbe az ideálisnak tűnő képbe csapott bele az ún. subprime-válság. Lényegét tekintve egy ingatlanfinanszírozási probléma fejlődött átfogó pénzügyi, nemzetközi-pénzügyi, majd nemzetközi-gazdasági válsággá. A közgazdász szakirodalom bőségesen elemzi, és történetileg is bemutatja a válság kialakulását.11 Ez alkalommal nem a termelési problémával kezdődött, hanem azzal folytatódott a válság. Az Amerikából elinduló folyamatok megértéséhez elengedhetetlen az újvilági finanszírozási rendszer intézményi szerkezetének ismerete.

Az Egyesült Államokban a nagy deregulációs és liberalizálási hullámban megszüntették a '90-es évek után a Glass-Steagall Act érvényét, amely élesen elválasztotta a befektetési és a hitelezési tevékenység intézményeit. Emlékszünk rá, ezt a törvényt a Nagy Válság hatására hozták meg, a spekulációt mérsékelendő. Az 1990 utáni liberalizáció eredményeképpen számos pénzközvetítő intézmény alakult ki. A pénzügyi innovációknak betudhatóan a finanszírozásnak egyre változatosabb formái jöttek létre. Kontinensünkön mindig is a hitelfinanszírozás volt túlsúlyban, amelyet az alaposan szabályozott bankok végeznek. Az Egyesült Államokra jellemző a tőzsdei finanszírozás, az értékpapír-piac sokkal nagyobb szerepe. A két finanszírozási modell különbsége abban rejlik, hogy a kockázatot az értékpapír-finanszírozás esetében a papír megvásárlója, a végső

9 Botos K„ 2007; Botos K„ 2008; Botos K„ 2009;. Botos k„ 2011.

10 Galbraith, 2010.

11 Király-Nagy, 2008.

140