Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Botos Katalin: Válságok a világgazdaságban

Gödörből gödörbe többi annak segítségével fejlesztette gazdaságát. Magyarország a harmadik kormány idejére devizális szempontból már nem szorult rá az IMF segítségére, így a további hitelkapcsolatokat felmondták. Ennek oka volt egyrészt a kedvező helyzet, másrészt az, hogy az IMF feltételei jelentős beleszólást jelentenek egy ország gazdaságpolitikájába, és ettől jónak látszott megszabadulni.9 2008-2009 Gondolatmenetünk fonala itt ismét visszakanyarodik a nemzetközi események­hez, hogy aztán megint csak a kelet-európai és magyar helyzettel zárjuk fejtege­tésünket. A Washingtoni Konszenzus utáni szűk két évtizedet a szakirodalom a Nagy Mérséklődés (Great Moderation) korának tartotta, mintegy válaszul a fogalommá vált Nagy Válság (Great Depression) „szárnyas" szóra. James Galbraith ezzel szemben a Nagy Mérséklődés Nagy Illúziójának nevezte (Great Illusion of the Great Moderation).10 Az Egyesült Államok negyedszázados töretlen fejlődése, viszonylag egyen­letes növekedése azt a hitet keltette a szakemberekben, hogy megtaláltuk a böl­csek kövét. Nincsenek nagy termelés-ingadozások, a monetáris politika kiegyen­súlyozott működése válságmentes, inflációmentes, egyenletes fejlődést tesz lehe­tővé. Ebbe az ideálisnak tűnő képbe csapott bele az ún. subprime-válság. Lénye­gét tekintve egy ingatlanfinanszírozási probléma fejlődött átfogó pénzügyi, nemzetközi-pénzügyi, majd nemzetközi-gazdasági válsággá. A közgazdász szakirodalom bőségesen elemzi, és történetileg is bemutatja a válság kialakulá­sát.11 Ez alkalommal nem a termelési problémával kezdődött, hanem azzal foly­tatódott a válság. Az Amerikából elinduló folyamatok megértéséhez elengedhe­tetlen az újvilági finanszírozási rendszer intézményi szerkezetének ismerete. Az Egyesült Államokban a nagy deregulációs és liberalizálási hullámban megszüntették a '90-es évek után a Glass-Steagall Act érvényét, amely élesen elválasztotta a befektetési és a hitelezési tevékenység intézményeit. Emlékszünk rá, ezt a törvényt a Nagy Válság hatására hozták meg, a spekulációt mérséke­lendő. Az 1990 utáni liberalizáció eredményeképpen számos pénzközvetítő in­tézmény alakult ki. A pénzügyi innovációknak betudhatóan a finanszírozásnak egyre változatosabb formái jöttek létre. Kontinensünkön mindig is a hitelfinan­szírozás volt túlsúlyban, amelyet az alaposan szabályozott bankok végeznek. Az Egyesült Államokra jellemző a tőzsdei finanszírozás, az értékpapír-piac sokkal nagyobb szerepe. A két finanszírozási modell különbsége abban rejlik, hogy a kockázatot az értékpapír-finanszírozás esetében a papír megvásárlója, a végső 9 Botos K„ 2007; Botos K„ 2008; Botos K„ 2009;. Botos k„ 2011. 10 Galbraith, 2010. 11 Király-Nagy, 2008. 140

Next

/
Thumbnails
Contents