Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága

Germuska Pál: Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága 1949. április 27-én az MDP KV Titkársága döntött a — nyilvános — állami költségvetésbe felveendő közületekről. Erre az államosítások és a tervgazdálko­dás bevezetése miatt került sor, amelynek révén az állami közigazgatás mellé a területi önkormányzatok és az egyéb közfeladatot ellátó szervek is bekerültek (Országos Társadalombiztosító Intézet [OTI], Posta stb.).11 1949 júniusában lét­rehozták a Népgazdasági Tanácsot, amely elvileg a költségvetési ügyekre nem kapott törvényi felhatalmazást, csak az MT elé kerülő jelentősebb gazdasági vonatkozású törvények, rendeletek és határozatok tervezetének véleményezésé­re.12 Ám a gyakorlatban a Gerő Ernő elnökölte testület minden fontosabb gazda­sági vonatkozású ügyet magához vont. így az 1950. évi állami költségvetést előbb az MDP KV Titkársága tárgyalta meg részleteiben 1949. november 23-án.13 Ezt követően döntött a fő számokról a Népgazdasági Tanács, amely már csak „megerősítésre" terjesztette az MT elé 1949. december 3-án a nyilvános költség- vetést.14 Formális döntés továbbra sem született a kettős költségvetési rendszerről, 1950-re azonban ez egyértelmű gyakorlattá vált. Ez évben a HM kiadásainak már a harmadát (egymilliárd forintot) kezelték a hivatalos költségvetésen kívül. Hasonlóan jártak el egy másik jelentős tétellel: a külkereskedelmi árkiegyenlítés­sel, amely ebben az évben mintegy 1,7 milliárd forintot tett ki.15 Az árkiegyenlí­tésre a gyorsan növekvő külkereskedelmi hiány miatt volt szükség. Az első öt­éves terv gyors iparosítása bővülő alapanyag- és gépimportot vont maga után, amelyet viszont nem tudott ellensúlyozni az export.16 A külső függés és a foko­zatos eladósodás elkendőzése érdekében kerülhetett sor e jelentős tétel költség- vetésen kívüli kezelésére. A többi párttestület, de különösen az MT fajsúlytalanná válását jól mutatja az 1951. évi állami költségvetés kialakítása. Az MDP KV Titkársága 1950. no­vember 22-i ülésén határozott a nyílt költségvetésről és a költségvetésen kívül kezelt tételekről is. Utóbbiak (a HM, az Államvédelmi Hatóság kerete és az árki­egyenlítés) összege (5 753 millió Ft) elérte a hivatalos állami költségvetés összes 11 Előterjesztés a Titkárság részére. Nemzeti költségvetés. (Dátum nélkül.) MOL M-KS 276. 54/40. 15-16. 12 1949. évi XVI. törvény, kihirdetve 1949. június 11-én. A törvény 4. § (1) bekezdése szabályozta részletesen a Népgazdasági Tanács feladatkörét. 13 MÓL M-KS 276. 54/73. A jegyzőkönyv nem tartalmazza az Államgazdasági Bizottságnak a költ­ségvetésre vonatkozó előterjesztését. 14 317. ülés jegyzőkönyve. MÓL XIX-A-83-a. 51005.177-182. 15 Előterjesztés az 1951. évi költségvetés tárgyában. MÓL M-KS 276. 54/119. 22-23. (1950. november 20.) Az előterjesztés első két oldala közli az 1950. évi költségvetés várható végrehajtását, a többi tartalmazza a következő évi előirányzatokat. 16 A magyar külkereskedelem 1949 és 1956 közötti alakulásáról részletesen ld.: HONVÁRI, 2006. 272- 290. 119

Next

/
Thumbnails
Contents