Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága

Gödörből gödörbe

Abban minden szakértő egyetért, hogy a nyilvános szovjet adatoknak nem sok közük van a valósághoz. Ám az, hogy milyen szorzószámmal, vagy számítási modellel lehet azokat korrigálni, és az így kapott adatok hogyan hasonlíthatók össze bármely piacgazdaság védelmi-katonai költésével, arról évtizedek óta élénk diskurzus folyik. Kérdéses egyebek mellett a szovjet nemzeti jövedelem valós nagyságrendje, az, hogy mennyire torzít a mesterségesen kialakított, tervezett árrendszer stb.4

Magyarországon még éppen csak elkezdődött a haderő fejlesztési terveinek kidolgozása,5 amikor a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) Titkársága 1948. július 21-én a hadsereg fokozottabb védelmének érdekében határozott a bújtatott költségvetés bevezetéséről. Az MDP Katonai Bizottsága — a Titkárság által jóváhagyott — javaslata szerint: „A honvédelmi költség- vetés nyílt tárgyalása, valamint az összes honvédelmi költségeknek a honvédelmi költségvetésben való szerepeltetése a hadsereg titkainak védelmét illuzórikussá teszik. Éppen ezért meg kell szervezni a honvédség költségvetésének elkonspirálását és a honvédelmi költségvetés egyes tételeinek más tárcáknál való elrejtését. A szükséghez mérten a költségvetéssel kapcsolatos egyébként érvényes eljárási szabályok alól a rejtés érdekében kivételt kell tenni".6 Már ennek szellemében járt el az MDP Államvédelmi Bizottsága, amikor 1948. december 31-én a hadiipar-fejlesztés következő évi tervét úgy véglegesítette, hogy az induló beruházásoknál „a költségeket a Honvédelmi Minisztérium (HM) bizalmas költségvetéséből kell biztosítani".7

Az 1949. évi állami költségvetés fő számait a Minisztertanács (MT) úgy fogadta el 1948. december 3-án, hogy több más tárca mellett a HM költségelőirányzata sem volt végleges.8 Az azonban csak Gerő Ernő és Farkas Mihály, az MDP KV Titkársága tagjainak 1949. márciusi levélváltásából derül ki, hogy már 1949-re kettős költségvetés készült: 1160 millió a „legális költségvetésben" és 840 millió forint „külön számlán".9 Mindez azt jelentette, hogy nemcsak a formálisan működő Országgyűlés nem kapott valós adatokat, és nem döntött érdemben az állami bevételek felhasználásáról,10 hanem az államigazgatás legfőbb testületé, az MT sem rendelkezett többé teljes mértékben a források elosztása felett.

4 A kérdésről általánosságban és a szovjet tizedik ötéves tervet vizsgálva Id.: HARRISON, 2003.

5 Részletesen ld.: OKVÁTH, 1998.

6 Katonai Bizottság javaslata. MOL M-KS 276.54/5.11-12. (Dátum nélkül.)

7 Az MDP Államvédelmi Bizottsága ülésének jegyzőkönyve. MÓL M-KS 276. 84/14.1-2. A honvédelem korabeli irányításáról ld.: Germuska-Nagy, 2004.

8 265. sz. jegyzőkönyv. MÓL XIX-A-83-a. 51001.10., 94.

9 MÓL M-KS 276.65/195.1-3. (1949. március 27.); MÓL M-KS 276.65/191.3-8. (1949. március 29.).

10 Már az 1948. évi XIX. törvény az 1947/48. évi állami költségvetésről sem tartalmazott tárcánkénti vagy ágazati bontású táblázatokat az előirányzatokról.

118