Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Söptei Imre: A Kőszegi Takarékpénztár kegyes és közhasznú adományai 1848 és 1896 között

SÖPTEI IMRE A KŐSZEGI TAKARÉKPÉNZTÁR KEGYES ÉS KÖZHASZNÚ ADOMÁNYAI 1848 ÉS 1896 KÖZÖTT Már az eddigi kutatások is igazolták, hogy a 19. században a Kőszegi Takarékpénztár jelentős szerepet töltött be a város jóléti életében. Emellett gondot fordítottak a kultúra és az iskolák támogatására is. Jutott az adományokból a megye és az ország rászorultjainak is. A Takarékpénztár ezen szerepe indokolta tehát jelen dolgozat témaválasztását. Ami az időhatárokat illeti: a kezdet az első adomány éve, míg az 1896. év a Magyar Turista Egylet Kőszegi Osztályának monumentális alkotása - a század utolsó nagy építménye a városban, amely jelentős takarékpénztári segítséggel valósult meg - miatt lett a vizsgálódásaink végpontja. Nem foglalkozhattunk azonban részletesen az intézmény minden fellelhető adományával, mert ez a csaknem öt évtized során tételesen is nagyszámú volt, nem is szólva a szóban forgó összegről. Igyekeztünk a folyamatot megragadni és bemutatni, amely az alkalomszerű adományoktól a már-már rendszeresnek mondható segélyekig elvezetett. Kiemeltünk e folyamatból néhány jelentős városi jótékonykodást és az érdekesebbeket a megyei és országos célokra adottak közül. E témakört Kőszegi József 1944-ben írt munkájában már érintette. Ebben kissé vázlatosan, de sok adatot felsorakoztatva ismertette a Takarékpénztár addig elmúlt száz esztendejének történetét. Külön részt szentelt az intézet jótékonykodásának, de nem fejtette ki részletesen, csak összegezte a száz év adományait és néhányat felsorolt a támogatott intézmények közül. KÖZHASZNÚ EGYESÜLET VAGY RÉSZVÉNYTÁRSASÁG? Az első magyarországi takarékpénztárak, a németországi és osztrák példák alapján, humanisztikus intézetként szerveződtek. A sajátságos magyar viszonyok miatt azonban csak az első négy: a brassói, a pesti, az aradi és a nagyszebeni követte a külföldi mintát.

2 A későbbi alapításúak - kihasználva az 1840:18. te. adta lehetőségeket - már a részvénytársasági formát választotta, és vállalták, hogy az alapító tagoknak az adódó nyereségből osztalékot fizetnek. Jellemző a korra, 105