Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Söptei Imre: A Kőszegi Takarékpénztár kegyes és közhasznú adományai 1848 és 1896 között

hogy az 1840-ben alapított Pesti Első Hazai Takarékpénztár is 1845-ben részvénytársasággá alakult át.

3 Az 1844-ben alapított Kőszegi Takarékpénztár Egyesület is, bár nevében egyesület volt, részvénytársaságként működött. Az ez évben kiadott alapszabályok ugyan említették a jótékonyságot, de azt csak abban az értelemben, amennyiben az intézet megléte jótékonyan hathat a város kisebb jövedelmekkel rendelkező lakosainak megtakarítására és így a város gazdasági életére.

4 Ezt az alapszabályt még az alapítás évében felterjesztették jóváhagyásra, de a Helytartótanács nem adott engedélyt, annak ellenére, hogy a Soproni Váltótörvényszék 1844. szeptember 19-én magát a céget bejegyezte.

5 Ugyanakkor a bécsi Magyar Kancellária utasítására, az 1844-ben kiadott osztrák szabályzat (Regulativ für die Bildung, Einrichtung und Ueberwachung der Sparcassen) mintájára, a Helytartótanács kiadott egy, a magyarországi takarékpénztárak működését szabályozó rendeletet.

6 Ez a rendelet a takarékpénztárak működését teljesen az osztrák minta alapján igyekezett szabályozni. Nem vette figyelembe a helybeli viszonyokat és olyan alapszabályokat követelt meg a hazai intézetektől, amellyel teljesen kizárták a nyereséges működést és a haszon felosztását az alapítók között. Egyszóval a közhasznú egyesületi formát határozta meg. Ez a Regulatívum - ahogy a korszakban nevezték az 12855/1847. számú rendeletet - vizsgálódásunk szempontjából két fontos pontot tartalmazott. A 12. § kötelezően előírta a nyereségből, a veszteségek pótlására, tartalék pénzalap felállítását. A tartalékalap megléte után a Helytartótanács engedélyével szabadott Jótevő és közhasznú helybeli célokra is fordítani'" . A 30. §. pedig kimondta, hogy ,,/í megszűnendő takarékpénztár tartalékpénzalapja azonban ily esetekben a 12. § rendelete szerint mindég jótékony és közhasznú helybeli célokra fordítanak.'" Ez a két pont tehát meg kívánta akadályozni a megszerzett haszon túlnyomó részének szétosztását, de ezt érvényesíteni már nem tudta az életbeléptető Helytartótanács. 1848-ban ugyanis új helyzet állt elő a törvénykezésben. Ezek az új törvények nem minden esetben voltak kedvezőek a pénzintézetek számára, mégis ehhez az évhez kötődik a kőszegiek első közhasznú pénzadománya. 1848. augusztus 27-én szavazta meg a közgyűlés azt a 100 ft-ot, amelyet a pénzügyminisztériumhoz címeztek. A küldeményhez mellékelt levélben nem felejtették el megemlíteni, hogy az 1848:9. te. 5. § kedvezőtlen volta ellenére szándékozzák „a haza oltárára ajándékkép letenni' . Néhány évvel a szabadságharc leverése után mintegy másfél évtizedes küzdelem indult meg a takarékpénztárak és a felsőbb szervek között. 106