Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

ROMLÓ REFORMKORI FELTETELEK ÖRÖKLÉSE A város társadalmára és gazdasági erejére vonatkozó elemzés már a re­formkor elejére is számos nehézségre hívta fel a figyelmet." Az 1828-ban végrehajtott regnikoláris összeírás 5.463 nem nemes lakosságot regiszt­rált, míg a nemesség számát 550-560 főre becsülték. Ez a kimutatás már azt is rögzítette, hogy felgyorsult az kézműiparban dolgozó önálló meste­rek bérmunkássá válása. Ennek köszönhetően 1847-re pl. a nyilvántartott 90 posztómesterből 40 már bérmunkásként dolgozott. 3 A 68 féle iparban dolgozó 435 iparos 66 %-a rendelkezett kisebb-nagyobb szőlő-, kert­vagy szántóingatlannal, amelyeknek egyre nagyobb jelentősége lett e ré­teg egzisztenciájában. Jellemző egyébként, hogy nagykereskedő ekkor már nem élt a város­ban. Az 1816 óta egyre erősebb kereskedelmi érdekkonjunktúra a 44 ön­álló kiskereskedőt is sokkal nehezebb helyzetbe hozta, és az elszegénye­dés itt is érzékelhető volt. E helyütt természetesen nem lehet az összeírás minden tanulságát összefoglalni, az azonban tény, hogy az 1820 és 1840 közötti termelési válság nagyban rontotta az adózásra kötelezettek egzisz­tenciális feltételeit. Van egy másik elemzés is, amelyet még 1982-ben Tilcsik György közölt, a Sopron-Nagykanizsa vasút építését megelőző felmérések alap­ján. 4 Ennek kapcsán a vasútépítő társaság elvégeztette az érintett városok népességi, kereskedelmi, termelés, áru- és terményforgalmi elemzését, amelyből kiderült, hogy az 1847-ben a Kőszegnél csaknem kétezer lakos­sal kisebb népességű Szombathely - ekkor 4.893 fő lakott a megyeszék­helyen - a bor, a gabona, a gubacs és a gyapjú forgalmazásában a kőszegi többszörösét teljesítette. Ez az elemzés bizony az 1828. évi országos összeírás kőszegi vonatkozásait igazolja; ott ugyanis válságjelenségek so­rozatára derült fény. Kőszeg ezek után hiába hivatkozott, hogy ingyenes telekátengedéssel, kedvezményes tégla biztosításával, ingyenes kötöréssel és ingyenes fövényszál 1 itassa! egyfajta protekcionista politikát fog folytat­ni a vasút érdekében: Ez a későbbi és a nagyobb intézet- és manufaktúra­fejlesztéseknél jól alkalmazott módszer nem volt olyan meggyőző a vasútépítő társaság számára, és inkább a szombathelyi forgalmi adatokra hallgatott. Ez egy nagy piaci verseny volt, ahol Szombathely egyértelmű­en elvitte Kőszegtől a Bécsi-medence és az Adriai-tenger közötti kereske­delmi, valamint rác piacait, benne előkelő pozíciókat biztosítva magának. ALAPOK ÉS PÉNZINTÉZETEK KŐSZEGEN AZ 1850 ÉS 1854 KÖ­ZÖTT Természetesen Kőszegen is számolnunk kell a magán- és közalapokkal, a fundációk intézményével, amelyek eleve régebbiek voltak a pénzintéze­94

Next

/
Thumbnails
Contents