Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

teknél és a pénzintézeti pénzkezelési technikáknál. Ilyen volt a Kőszegi Kórházalap (Günser Spitalfundation), a Pallisch-alap (Pallische Funda­tion), a Kőszegi Polgári Szegényintézet (Armeninstitut), a templomépítő Győri János-alap (Györische Fundation). 5 Itt természetesen még más ala­pokat is meg kell említeni, ilyen volt pl. a Mecséry-alap (Mecsérysche Fundation), a Fertsák-alap (Fertsákische Fundation), a Kálvária-alap (Cal­varienfundation) és a különösen kedvelt Árvapénztár (Waisenkasse), ame­lyek mindegyike kivétel nélkül alkalmazott kölcsönügyleteket, de helye­zett ki kölcsönt az árvaház (Waisenhaus) és a Mária Zeller-alap (gr. Maria Zeller-Fundation) is. Mint ismeretes, az első pénzintézet, a Kőszegi Takarékpénztár 1844­ben alakult meg Kőszegen. 6 Noha alapításának ideája a Sopronból Kő­szegre származott polgártól, Ertl János városbírótól származott, kiderült, hogy Kőszegen is volt fogadókészség a pénzintézetre, sőt négy év múltán, 1848-ban egy másik pénzintézetet is alapítottak a városban. A „Második Kőszegi Részvény egyesület" (Günser Zweiter Actien Verein), amelynek igazgatója Eitner Ferdinánd telekkönyvvezető volt. Mellettük egy harmadik pénzintézet felállítását is tervezték, de ezt már a Cs. K. Soproni Helytartósági Osztály (K. K. Ödenburg Statthalterei­Abteilung) kezdeményezte, - méghozzá a Soproni Kereskedelmi és Ipar­kamara által „szakértett" statútum megküldésével - a Kerületi Takarék­pénztár (Landsparkasse) megalapítását. 8 Tekintettel azonban arra, hogy Kőszegen már „áll egy magas helyről megerősített takarékpénztár" , a Kerületi Takarékpénztár kőszegi felállításától eltekintettek. Az, hogy 1854 júliusában már csak egy jóváhagyott statútumú takarékpénztárról esett szó Lukinich Pál megyefőnök átiratában, arra utal, hogy az 1848-ban alapított Második Kőszegi Részvényegyesület ekkor már nem működött. 1852 novemberében még élt ez a részvényegylet, de azután egyszerűen elhallgatnak róla a források. 1 ADÓZTATÁS Egy város társadalmának és teherviselésének képe jól tükröződik a min­denkori adóztatásban. Minél nagyobb területet fed le az adóztatás, annál nagyobb a teherviselés, de annál több információt kapunk az adóalanyok­ról és az adótárgyakról is. Ennek azért van jelentősége, mert közvetett üzeneteket kapunk az alapok és a pénzintézetek kínálta tőkekeresletre is. Tudjuk, hogy 1850-ben I. Ferenc József pátense új adóztatási rend­szert vezetett be, amely átvette a közteherviselés elvét: az adóalanyok te­kintetében nem tett tehát különbséget nemes és nem nemes között. Ami az adótárgyakat illeti, itt is nagy kiterjesztés történt. Az egyenes adók között négyféle adó jelent meg: a földadó, a házosztály-adó, a kereseti adó és a 95

Next

/
Thumbnails
Contents