Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen
BARISKA ISTVÁN PÉNZINTÉZETEK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK A XIX. SZÁZADI KŐSZEGEN BEVEZETÉS A Kőszegi Takarékpénztár 150. éves jubileuma alkalmából kiadott pénzintézeti kronológia arra figyelmeztet, hogy adósak vagyunk a polgári-kori Kőszeg társadalmi és gazdaságtörténeti feldolgozásával. 1 Vizsgálódásunk során egy olyan, különös korszakra lettünk figyelmesek, amely mind politikai, mind gazdasági szempontból éles váltást jelentett. 1849 után ugyanis egy önállóságát kivívni készülő nemzet került abba a helyzetbe, hogy országa és társadalma polgári modernizációját az 1848/49. évi polgári forradalmat és önvédelmi háborút leverő császári adminisztráció készült elvégezni. Ennek végső célja eleve nem eshetett egybe a magyar polgári nemzetével. Az ellentmondás tehát nyilvánvaló volt. A polgári nemzet és intézményeinek születése akkor is rendkívüli fájdalmakkal járt volna, ha az „házon belül" történik, amelyre egyébként éppen most, a 20. század végén mutat példát a magyar történelem. Ha azonban e folyamat az alkotmányvesztés történelmi helyzetében, egy birodalmi érdekeket szolgáló katonai-polgári kormányzati rendszerén belül zajlik le, akkor a próbatétel összehasonlíthatatlanul nagyobb. Most arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk ennek a folyamatnak a hatását egy város keretein belül. Egy olyan településén belül, amelynek polgári kori történetéről - mint e kutatás során is kiderült - vajmi keveset tudunk. Kőszeg esete annyiban különbözik a többi Vas megyei városétól, amennyiben - mint szabad királyi város a korabeli rendi jogállás szerint a legmagasabb rangú város volt a megyében a magyarországi polgári fejlődés kezdetén. Az adminisztratív funkciók között, a Dunántúli Kerületi Tábla jelenléte inkább a rendi állam struktúráihoz kötött, semmint az alakuló polgári intézményekhez. Jellemző, hogy a jelenlévő táblabíró nemesség egy része radikálisabb volt a polgári forradalom idején, mint a városi polgársága. 93