Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

BARISKA ISTVÁN PÉNZINTÉZETEK ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETÜK A XIX. SZÁZADI KŐSZEGEN BEVEZETÉS A Kőszegi Takarékpénztár 150. éves jubileuma alkalmából kiadott pénz­intézeti kronológia arra figyelmeztet, hogy adósak vagyunk a polgári-kori Kőszeg társadalmi és gazdaságtörténeti feldolgozásával. 1 Vizsgálódásunk során egy olyan, különös korszakra lettünk figyelmesek, amely mind poli­tikai, mind gazdasági szempontból éles váltást jelentett. 1849 után ugyanis egy önállóságát kivívni készülő nemzet került abba a helyzetbe, hogy or­szága és társadalma polgári modernizációját az 1848/49. évi polgári forra­dalmat és önvédelmi háborút leverő császári adminisztráció készült elvé­gezni. Ennek végső célja eleve nem eshetett egybe a magyar polgári nem­zetével. Az ellentmondás tehát nyilvánvaló volt. A polgári nemzet és intéz­ményeinek születése akkor is rendkívüli fájdalmakkal járt volna, ha az „házon belül" történik, amelyre egyébként éppen most, a 20. század vé­gén mutat példát a magyar történelem. Ha azonban e folyamat az alkot­mányvesztés történelmi helyzetében, egy birodalmi érdekeket szolgáló katonai-polgári kormányzati rendszerén belül zajlik le, akkor a próbatétel összehasonlíthatatlanul nagyobb. Most arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk ennek a folyamatnak a hatását egy város keretein belül. Egy olyan településén belül, amelynek polgári kori történetéről - mint e kutatás során is kiderült - vajmi keveset tudunk. Kőszeg esete annyiban különbözik a többi Vas megyei városétól, amennyiben - mint szabad királyi város a korabeli rendi jogállás szerint ­a legmagasabb rangú város volt a megyében a magyarországi polgári fej­lődés kezdetén. Az adminisztratív funkciók között, a Dunántúli Kerületi Tábla jelenléte inkább a rendi állam struktúráihoz kötött, semmint az ala­kuló polgári intézményekhez. Jellemző, hogy a jelenlévő táblabíró nemes­ség egy része radikálisabb volt a polgári forradalom idején, mint a városi polgársága. 93

Next

/
Thumbnails
Contents