Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben

kozott infláció idején azok, akiknek volt, pénzüket érthető módon gyakran ingatlanba fektették, tovább növelve ezzel a tőkehiányt az országban. A napóleoni háborúk befejeződése azután alapvető változásokat hozott a mezőgazdasági termelés számára. Az inflációs időszakban jócskán megnövekedett gabonaárak rövid idő alatt drámai módon lecsökkentek, majd pedig az 1820-as évek közepén kirobbant kereskedelmi válság következtében a gyapjúárak csökkentek le mélyen a korábbi szint alá. De míg e folyamat hatásait a nyugat-európai országokban kedvező hitelekkel, kormánytámogatással és prohibíciós vámokkal igyekeztek csökkenteni, addig a mezőgazdasági dekonjunktúra a magyarországi termelőket tompítatlanul érve, komoly és tartós krízist okozott. A válság nagyságát tovább növelte ill. időtartamát jelentősen kitolta, hogy Magyarországon a már előbb említett általános hitelhiány következtében a mezőgazdasági termelök nem tudtak más, jövedelmező, de természetesen nagyobb befektetést megkövetelő mezőgazdasági cikkek előállítására áttérni. így a mezőgazdasági válság ill. a hitelhiány az egész magyar gazdasági élet alapkérdésévé tette a hitelügyet.

1 Valójában ezt a kérdéskört vizsgálta meg és járta körül Széchenyi Hitel című, korszakos jelentőségű, valamint e tekintetben kevéssé ismert és hasznosított, Stadium című munkáiban, amelyekben részletesen vizsgálta a kialakult helyzethez vezető közgazdasági jogi és mentalitásbeli okokat. Összességében elmondható, hogy a napóleoni háborúkat követő két évtizedben Magyarországon - hasonlóan a Nyugat-Európában lejátszódott tendenciákhoz - permanens, de nézetünk szerint relatív - bár relatíve nagy - hitelhiány volt. Ez nem a hitelforgalom teljes hiányát, hanem azt jelentette, hogy óriási volt a különbség a hiteligény és a hitelkínálat között - természetesen az előbbi javára. A hitelforgalom volumenének, összetételének és irányának vizsgálatára rendelkezésre álló alapvető források közül, mindenek előtt az eddig megvizsgált és adataikban publikált megyei be- és kitáblázási jegyzökönyvek kellően bizonyítják és dokumentálják, hogy az egész korszakban azért természetesen igenis volt hitelmozgás.

2 Az már egy teljesen más, vitathatatlanul alapvető és további vizsgálatokat igénylő kérdés, hogy e korlátozott mennyiségű hiteltömeget milyen célból vették ill. milyen célra, célokra használták fel. A 19. század első három évtizedében kiváltképpen azon személyek ill. családok kerültek nehéz helyzetbe, akik a háborús időszakban - éppen a tetemes bevétel reményében - komoly kölcsönökkel terhelték meg gazdaságukat, és 1815 után - a drasztikusan lecsökkent árak idején - egyszerűen képtelenek voltak a felvett hitelek és kamataik fizetésére, ill. azokat csak újabb hitelek felvételével tudták törleszteni. Az eladósodás a magyar nemesi társadalom minden rétegét érintette, természetesen azonban eltérő $0