Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben
TILCSIK GYÖRGY EGY PARCIÁLIS OBLIGÁCIÓ TANULSÁGAI. - BATTHYÁNY GUSZTÁV GRÓF KÖLCSÖNÜGYLETE 1842-BEN Mind a kortársak tollából született egykorú leírásokból és elemzésekből - ezek sorában többek között és kiváltképpen Széchenyi munkáiból -, mind pedig a későbbi történeti szakirodalomból igen pontos képünk van a 19. század első két évtizedében a magyar mezőgazdaságban bekövetkezett alapvető változásokról, és az 1820-as évek elejére kialakult helyzetről, amely változások szerves és szoros összefüggésben voltak az Európa nyugati felében lejátszódott politikai és gazdasági folyamatokkal. E folyamatok lényege röviden, némileg leegyszerűsítve a következőképpen írható le: A francia forradalom és a napóleoni háborúk időszaka a nem igazán korszerű magyar mezőgazdaság számára is egyértelműen a gondtalan konjunktúra éveit jelentették. Egy olyan, több, mint két évtizedes időszakot, amelynek jellemzői 1.) a mezőgazdasági termékek iránti nagy és mondhatni állandó kereslet, 2.) ebből adódó kedvező értékesítési lehetőségek, 3.) a föld megnövekedett hitelképessége és - ennek nyomán - a mezőgazdaság növekvő hiteligénye voltak. A felvett hitelt azután részint a mezőgazdasági termelésre használt birtokok területének növelésére ill. azok állapotának javítására (produktív hitelek), részint a már korábban elzálogosított területek kiváltására vagy saját életnívójának emelésére használta fel az árutermelő nemesség (konsumptív hitelek). Ezekben az években a pénz mezőgazdasági terményekbe és nyersanyagba való fektetése lényegesen nagyobb hasznot ígért, mint a kölcsöntőke kamata, miközben pedig a már említett okok miatt éppen a mezőgazdasági termelés növelése céljából újabb és újabb hitelekre lett volna szükség. Tekintettel arra, hogy a tradicionális hitelforrások - az egyházi és világi testületek és szervezetek, valamint alapítványok pénztárai, valamint a rokoni, családi ill. magánkölcsönök - ezen igények kielégítésére korántsem voltak elégségesek, az összeurópai tendenciával egybecsengő módon, Magyarországon az 19. század első évtizedétől kezdődően jelentős hitelhiány volt. Mindezt tetézte még, hogy a háborús körülmények nyomán kibonta79