Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben

TILCSIK GYÖRGY EGY PARCIÁLIS OBLIGÁCIÓ TANULSÁGAI. - BATTHYÁNY GUSZTÁV GRÓF KÖLCSÖNÜGYLETE 1842-BEN ­Mind a kortársak tollából született egykorú leírásokból és elemzésekből - ezek sorában többek között és kiváltképpen Széchenyi munkáiból -, mind pedig a későbbi történeti szakirodalomból igen pontos képünk van a 19. század első két évtizedében a magyar mezőgazdaságban bekövetkezett alapvető változásokról, és az 1820-as évek elejére kialakult helyzetről, amely változások szerves és szoros összefüggésben voltak az Európa nyu­gati felében lejátszódott politikai és gazdasági folyamatokkal. E folyama­tok lényege röviden, némileg leegyszerűsítve a következőképpen írható le: A francia forradalom és a napóleoni háborúk időszaka a nem igazán korszerű magyar mezőgazdaság számára is egyértelműen a gondtalan konjunktúra éveit jelentették. Egy olyan, több, mint két évtizedes idősza­kot, amelynek jellemzői 1.) a mezőgazdasági termékek iránti nagy és mondhatni állandó ke­reslet, 2.) ebből adódó kedvező értékesítési lehetőségek, 3.) a föld megnövekedett hitelképessége és - ennek nyomán - a me­zőgazdaság növekvő hiteligénye voltak. A felvett hitelt azután részint a mezőgazdasági termelésre használt birtokok területének növelésére ill. azok állapotának javítására (produktív hitelek), részint a már korábban elzálogosított területek kiváltására vagy saját életnívójának emelésére használta fel az árutermelő nemesség (kon­sumptív hitelek). Ezekben az években a pénz mezőgazdasági terményekbe és nyers­anyagba való fektetése lényegesen nagyobb hasznot ígért, mint a kölcsön­tőke kamata, miközben pedig a már említett okok miatt éppen a mezőgaz­dasági termelés növelése céljából újabb és újabb hitelekre lett volna szük­ség. Tekintettel arra, hogy a tradicionális hitelforrások - az egyházi és vi­lági testületek és szervezetek, valamint alapítványok pénztárai, valamint a rokoni, családi ill. magánkölcsönök - ezen igények kielégítésére korántsem voltak elégségesek, az összeurópai tendenciával egybecsengő módon, Ma­gyarországon az 19. század első évtizedétől kezdődően jelentős hitelhiány volt. Mindezt tetézte még, hogy a háborús körülmények nyomán kibonta­79

Next

/
Thumbnails
Contents