Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

pocsolyába fújta a zászlót. A lakósok reagálása néhol nehéz helyzetbe hozta a tisztviselőket, ezért az előrelátóbbak a rendeleteket tartalmazó körözvényt nemcsak kihirdették, hanem alá is íratatták a falvak bíráival, esküdtjeivel.

158 Ilyen körülmények között nem csoda, ha az eljárást Rohonczy Ignác megunta és egy kemény hangú levélben közölte, hogy ha minden helység tornyán nem leng a zászló január 22-én déli 12 órakor, akkor az illető község naponta 10 ft büntetést fizet és a községi bírót a katonaság vasba verve viszi Sopronba. Ha pedig a szolgabíró lenne a vétkes, akkor pénzbüntetést fizet.

1 9 A hónap végére érkeztek csak be a jelentések a megyei hivatalba. Január 26-án még fél tucat tudósítás hiányzott és az utolsó jelentések csak január 30-án futottak be.

160 A hadsereg szúrópróbaszerűen ellenőrizte a parancsok teljesítését.

161 Körmenden a postánál nem intézkedtek időben az „új szimbólum" helyreállításáról, a botránnyá dagadt ügyben, a királyi biztos nem politikai provokációt, hanem hanyagságot látott. „Sokkal inkább ismerem alispán úrnak pontosságát ,.."

162 - írta, mintsem hogy ilyen előfordulhasson, de arra kérte, hogy legközelebb a rendeletek végrehajtását is ellenőriztesse.

163 Nincsenek megbízható adataink arról, hogy mikorra sikerült a rendeletet maradéktalanul teljesíteni, mert a beérkezett szolgabírói jelentések hiányosak. S az mint várható volt, a természet, a szél sok helyütt „szövetséget kötött" a vállalkozó kedvű, bátor, magyar érzelmű ifjúsággal.

164 A megye azonban továbbra megtartotta azt a jogát, hogy épületein a saját címerét használhassa.

165 A KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSA Rohonczy Ignác módosította a közigazgatás működését és a képviseleti bizottmány tevékenységét január 6-án kelt rendeletével betiltotta. Utasításai alapján - az árvaszék és a törvényszékek feladatait kivéve - a beligazgatási jogkört Zárka Sándor első alispán gyakorolta, aki tevékenységéről hetente számolt be. Ő utalványozott és ő elnökölt a Gazdálkodó Választmány ülésén.

166 Nem egy esetben a megszálló katonák is utasíthatták a megyei vezetést. Az alispánok - Zárka Sándor első és Vidos Dániel másodalispán - kényszerből a helyükön maradtak, így is élték át a szituációt: „Ezen hivatalos levélből láthatja Ön azon kényszerűséget, mellybe helyezve vagyok."

167 - írta Zárka a főszolgabíróknak 1849 januárjában. A Gazdálkodó Választmány gyakran tartott ülést, részben a felmerülő gazdasági gondok és pénzügyi elszámolások, részben az árszabályozások miatt.

168 A másodalispán vezetésével hetenként ülésezett a fenyítőszék. Tagjait a királyi biztos nevezte ki, miként a csődbíróságét, a polgári törvényszékét és az árvaszékét is.

169 Az elnökök személyesen feleltek azért, hogy nyilvános kérdések a fórumon ne kaphassanak szót. A fenyítőszék elé tartozó ügyek száma - hasonlóan az előző évhez - igen magas 431