Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

volt, ezért a királyi biztos a kisebb horderejű ügyek elintézését a szolgabírókra testálta.

170 Személyi tisztogatások nem történtek, mindenki „bizalmat és lehetőséget" kapott. A főpénztárnok, az idősebb Bárdossy László leköszönt posztjáról, távozásának azonban nem politikai, hanem pénzügyi-számviteli okai voltak. Zavarok mutatkoztak az elszámolások körül, ügyének kivizsgálása hónapokig eltartott. Közben a tisztviselő -január 15-én - elhalálozott. Helyettesítője, előbb Hodászy Ignác és Ivány Sámuel, később Farkas Károly lett.

171 A szombathelyi harmincadhivatal vezetője, Győrffy István 1848 decemberébe távozott Veszprémbe, aztán januárban mégiscsak visszatért. Ügyes érvekkel próbálta visszaszerezni elárvult hivatalát, de a katonák nem kegyelmeztek, szigorúan kivizsgáltatták a dolgot és leváltották posztjáról.

172 A szolgabírói kar kényszerűségből tovább serénykedett, csak a harcoló magyar seregnél szolgálók és az országgyűlésben lévők kényszerültek megválni hivataluktól.

173 Rohonczy hatáskörüket meghagyva, elvárta tőlük a lojalitást és a személyes felelősséget. ?y

4 hanyag, vagy makacs tisztségviselőket"™ be kellett jelenteni, ilyenre azonban nem akadt példa.

175 A kiegészítő feladatot ellátók - esküdtek - távozhattak, helyükre a királyi biztos újakat nevezett ki.

176 A közigazgatás hatékonysága és gyorsasága létkérdéssé vált. Rohonczy elrendelte, hogy minden szolgabíró a járásában lakjon és mindaddig ott tartózkodjon, amíg vissza nem vonják a rendeletet.

177 Ezt a megoldást alkalmazták 1848 októberében a népfelkelés elrendelése idején is.

178 A gondok a régiek voltak: nagy kiterjedésű járások - akadt olyan, amelynek bejárása négy napot vett igénybe - és a hiányzó közlekedési eszközök. Mindezeken az új feltételek sem változtattak. A királyi biztos tisztában volt azzal, hogy a lassú ügyintézés a társadalmi zavarok forrása lehet, ezért jó előre figyelmeztetett: „nehogy az öszve halmozódó panaszok tömkelege miatt, az egyesek közt támadandó zavarok az egész megyére újabb zavarokat idézzenek elő!" A tisztikar megőrzésének, egybentartásának több oka volt. A királyi biztos a konzervatív tekintélytisztelet értelmében úgy vélte, ha leváltja a tisztviselőket, akkor magának a hivatalnak a tekintélye is csorbul. Rohonczy Ignác bízott személyes varázsában és kapcsolataiban, valamint a régi gárda - 1848-ban érdemi tisztújítás nem volt - helyismeretében, igazgatási tapasztalatában és nem utolsósorban konzervatív szemléletében. Zárka Sándor az 1845-ben megtartott, utolsó tisztújításon a mérsékelt konzervatív tábor exponenseként jutott a másodalispáni székbe, ezért az elvárások vele kapcsolatban nem voltak teljesen alaptalanok.

180 Az alispán személyi döntéseiben, javaslataiban Rohonczy maximálisan megbízott. Az új jelöltek kiválogatása szintén az ő feladata volt, „miután én - ír432