Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

évben alakítottak ki egy ideiglenes garnizont. A megyeszékhelyen a beszállásolás ellenőrzésére - Kázmér Ferenc őrmester, Markovics József, Heller József, Hutter Ferenc részvételével - egy bizottságot állítottak fel, amelynek nemcsak az volt a feladata, hogy ezt a teherviselést arányossá tegye, hanem a lehetséges atrocitásokat is kiküszöbölje. Nyomatékosan felszólították a helyieket, ne álljanak ellen a császáriaknak, a rendet és a nyugalmat tartsák fenn, a súrlódásokat kerüljék el. Az éjszakai nyugalmat közös - polgári és katonai - őrjáratokkal biztosították.

50 A sebesültek elhelyezésére a magyargencsi hadikórházat és a szentmártoni domonkos kolostort használták.

51 A civil lakosság és a bekvártélyozott katonaság viszonya így sem volt feszültségektől mentes. Hrabovszky Lajos szolgabíró arra kérte a megyét, hogy a megszállók „szerfeletti zsarolását"

52 vegyék figyelembe majd az adóbehajtásnál is.

53 Arra azonban ügyeltek, hogy a hadsereg feleslegesen ne ingerelje a lakosságot, ezért a katonák által okozott károkat - amiben egyébként nem volt hiány - felméretették, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy „rendezik a számlát". Utóbb, a követelések nagysága láttán azonban visszakoztak.

54 A változó létszámú, áprilisig itt tanyázó katonaság eltartása nagy anyagi megterhelést jelentett a vármegye számára.

55 A Körmenden állomásozó Nugent gróf feladata a Dél-Dunántúl megszállása volt.

56 Seregének egy részét január 8-a után, a tótsági járáson keresztül Nagykanizsára indította, az ellátás megoldása és a lehetséges incidensek elkerülése végett kérte a megyei vezetőség segítségét.

57 A császári katonák egy hét alatt teljesítették a kötelességüket: elvégezték a pacifizálást, helyreállították a csendet, ezt követően mint nyomásgyakorlók játszottak szerepet. Felügyelték és néha-néha ellenőrizték a polgári hatóságok tevékenységét. Kizárólagos feladatuk, az izgatók elleni fellépés és a politikai üldözöttek felkutatása, valamint előállítása volt.

58 Elfogató parancsot adtak ki Vidos József kormánybiztos ellen,

59 a törvényhozással tartó és így persona non grata-vá vált képviselők - Bezerédy László, Horváth Boldizsár, Szabadffy Sándor, Reiszig Alajos, Batthyány Lajos gróf és Szapáry Antal gróf- vagyonát zároltatták.

60 Az utasítások a vármegyében tartózkodó kormánybiztosokra, képviselőkre - Békássy Imre, Széli József, Hettyei István és Hettyei Vince - nem vonatkoztak.

61 A lakosság lojalitásának a kikényszerítése az egyházakra és a polgári közigazgatásra hárult. A MEGSZÁLLÁS ÉS AZ EGYHÁZAK Nugent generális már decemberben levélben értesítette a megyéspüspököt a kialakult helyzetről és kérte, tegyen meg mindent a „lelkek megnyugtatása"

62 érdekében. A püspöki stallumot 1844 óta betöltő Balassa Gáborról közismert volt monarchista elkötelezettsége. 1848 második felére a püs419