Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

pök már csalódott a nemzeti mozgalomban. Az áprilisi törvényeket a római katolikus egyházra nézve bántónak és igazságtalannak tartotta.

63 Január 4-ei püspöki körleveléből nemcsak világképe bontakozik ki, de burkoltan a korabeli közhangulat is. „O Felsége legfőbb parancsa következtében közibénk jött cs. k. seregek nem leigázásunkra, hanem a korona jogainak biztosítására, a törvények s tulajdon oltalmára, a rend s csend minél hamarább visszaállítására^ érkeztek - írta. Egyben felszólította papjait, hogy a „kósza híreket megcáfolván és a félelmet eloszlatván" világosítsák fel a híveiket a megszállás céljáról, és hogy „Felséges urunk királyunk Ferenc József törekvései sikerüljenek e végett... meghagyom, hogy a vasár s ünnepnapokon tartandó szent misében a királyért szokott collectát venni el ne mulasszák, ... Ferenc József királyunkért a jelenlevő hívekkel a ... mellékelt imádságot ... ajánlják fel."

66 Az esperesek pedig „iparkodjanak minden kellő módon, a híveket, kiknek anyagi jobbléte, szellemi boldogsága, a nyugalma szivemen fekszik, felvilágosítani, nekik hathatósan megmagyarázni, hogy legfelsőbb parancsolat következtében jelen körülmények között még a törvényesség rend és béke helyreállítaná Magyarország katonai törvényhatóság alá rendeltetett, azért kerüljenek minden súrlódást, hódoljanak a kiadandó parancsnak, hogy az által magokat, s vagyonokat biztosítván, minden kellemetlenséget s veszélyt biztosan elhárítsanak" A magyar püspöki kar 1849. január 20-ai pásztorlevele hasonló érvkészlettel operált. A hangsúly eltolódás abban volt, hogy az utóbbi központi gondolata: „a többféle nemzetiségi lakósokból álló"* ezer éves magyar állam fennmaradása csak az alkotmány által és a királyi trón körül „egyesülvén" lehetséges. Ezt még a lázadók - értsd: Kossuthék - is tudják, ezért hangsúlyozzák az alkotmányvédelmet és a királyhoz való ragaszkodást. A trónváltás a püspöki kar szerint alkotmányos és törvényes volt, ezért az uralkodó iránti engedelmesség mindenki számára kötelező. A felhívás a rendet, a jólétet a káosszal és a nyomorral, a vallást az engedetlenséggel, a toleráns abszolutista politikát a nemzeti intoleranciával állította szembe. A pásztorlevelet februárban egy újabb, lényegében a korábban említettek megismétlését tartalmazó püspöki körlevéllel együtt hirdették ki az egyházmegye templomaiban.

69 Nincs közvetlen bizonyítékunk arra, hogy a megye döntő többségében katolikus népessége hogyan fogadta az említett leveleket és ez menynyiben járult hozzá a nyugalom megteremtéséhez. Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy a papság gyakori könyörgései, imái Ferenc Józsefért, nem találkozott a hívek egyetértésével és nem egyszer előfordult, hogy hol kínos hallgatással, hol beszólásokkal, bekiáltásokkal zavarták meg az istentiszteleteket.

70 Azt tudjuk, hogy már korábban is gúnyolták a monarchikus lelkületű római katolikus papságot: „Hanem mi mindnyájan ke420