Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

gatása elmaradt. December 26-án egy 28 főnyi lovas egység, egy kapitány vezetésével elmerészkedett Szombathelyig, majd Németgencsen szállásol­ták be magukat. 36 A megyeszékhelyre Kőszeg felől december 28-án érkezett a Ferdi­nand Althann gróf vezette derékhad. Bejelentették a város és a vármegye megszállását és kihirdették az ostromállapotot. 37 Az alezredes magához kérette Hodászy József polgármestert és Taschler József városbírót. Behó­doló irat aláírására kötelezte őket és kilátásba helyezte, hogy ha ezt elsza­botálnák, „az ostromállapotba helyezett várost és lakosait a legnagyobb veszély érendf 8 A vezetők a „közönség tudta nélkül elfogadni célszerű­nek nem vélvén", 39 egyórai halasztást kértek és az időközben összegyűlt képviselő-testület ismerve és belátva a helyzetet, valamint a várható kö­vetkezményeket, megadta a felhatalmazást. A bevált kőszegi formula megismétlődött Szombathelyen is. A hódolati nyilatkozatban tudomásul vették Ferenc József uralkodását, az ostromállapotot és a katonai kor­mányzást. 40 Másnapra, december 29-ére, az alispán Althann utasítására bizottmányi ülést hívott össze. 41 A császári haderő bevonulása rendezetten folyt. Incidensekre nem került sor, bár ehhez néha a helyi vezetők határozottságára, lélekjelenlété­re is szükség volt. Nemesdömölkön, ahol a 14 faluból gyűltek össze isten­tiszteletre a hívek, a császáriak kis híján a tömegbe lőttek, azt gondolván az egybegyűltekről, hogy tiltakozni akarnak ellenük. 42 A megszállás december 28-ára vált teljessé a megyében, a kormány­zást a katonák ragadták magukhoz. 43 A bevonuló egységek a kiadott pa­rancsnak megfelelően, erélyesen és határozottan léptek fel. Kitüzették a sárga-fekete lobogókat a templomtornyokra - Szombathelyen a Székes­egyház tornyára -, a középületekre, egyben levetették a nemzeti zászló­kat. A magyar címer helyére az állami (kincstári) épületekre „visszake­rült" a kétfejű sas. 44 A legfontosabb rendszabályokat plakátokon tették közzé, a fegyveres testületeket azonnal lefegyverezték és megkezdték a lövő- és szúrófegyverek begyűjtését. 45 Az utasításoknak megfelelően azonnal elrendelték az adóbehajtást. 46 A felforgatókat rögtönítélö bírósá­gok elé kívánták állítani. A legszigorúbb büntetést öt esetben helyezték kilátásba: halálra számíthattak az uralkodó ellen lázítók, a népet fegyver­be szólítok, a személy- és vagyonbátorság ellen izgatók, a fegyverüket megtartók, valamint az országgyűlésnek és az Országos Honvédelmi Bi­zottmánynak engedelmeskedők. 47 Ugyanakkor megnyugtatták a megyei hatóságot, hogy a föld népének, a „volt jobbágyi osztálybelieknek" a ki­csapongásait meggátolják, mindezt plakátokon is közzétették. 48 A császári csapatok a nagyobb mezővárosokban Kiscellben, Kör­menden és Sárváron szállásolták be magukat. Az utóbbi helyen az előző 418

Next

/
Thumbnails
Contents