Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

amikor a részvénytársaságok megjelenésével üzletszerűvé vált a biztosítás. Ezek már állandó díjtételek mellett kötöttek szerződéseket.

9 Magyarországon a 19. sz. első feléig csak az adóik elengedésével vagy pénzgyűjtésekkel próbáltak segíteni a jégkárosultakon. 1832-ben kezdte meg működését az első társaság hazánkban, a Milánói Kölcsönös Jégkárbiztosító Intézet, 1837-től pedig a Generáli is kiterjesztette üzletkörét Magyarországra.

10 Weisz Bernát pesti kereskedő ötlete alapján 1843. február 5-én alakult meg az első magyar társulat, a Jégverés Ellen Kölcsönösen Biztosító Magyar Egyesület, amelynek elnöke Batthyány Lajos gróf volt. Amint a neve is mutatja itt minden belépő tag biztosító és biztosított is volt egyben. Megbecsülték a várható termésüket és ennek megfelelően fizették be a kockázati arány százalékában a díjat. A gabonafélék után 2, a gyümölcsök után 5 %-ot. Természeti csapás esetén kártérítést kaptak. Batthyány Lajos is élt a biztosítás lehetőségével; ikervári uradalma vetésének biztosítására utasította gazdatisztjét. A társaság dinamikusan fejlődött. 1843ban26, 1845-ben már 179 jégkárosultat tudtak kártalanítani.

11 1857-ben alakult meg az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amely magába olvasztotta a kölcsönösen biztosító egyesületeket. A század utolsó évtizedeiben azután a külföldi töke magyarországi megjelenésével már szinte túlkínálat jelent meg a jégbiztosítási piacon. 1898-ban a hazánkban működő 13 intézet létrehozta a Jégkár-felvételi Irodát, amely az árak egységesítésével már-már kartellként működött.

12 A század végének utolsó néhány évében az addigiaknál is többször érte jégeső az országot. Ekkor próbálkoztak gyűjtési akcióval segíteni a szegényebb károsultakon, amelyet a Dunántúli Országgyűlési Képviselők Állandó Jégkár Bizottsága indított el. 1899-ben azután kénytelenek voltak önmagukat feloszlatni, mert mindössze 15.646 ft-ot sikerült összegyűjteni, amiből Vas megyének 1.500 Ft jutott.

1 A biztosítási statisztikákat tanulmányozva láthatjuk, hogy az említett szokatlanul sok jégeső, az addig szép nyereséggel működő biztosító intézeteket nehéz helyzetbe hozta. 1896-ban a befizetett díjaknak 82,6 %-át, 1897-ben 101 %-át míg 1898-ban 203,4 %-át kellett kártérítésként kifizetni.

14 Ezt a veszteséget már nem akarták viselni, így a kockázatot a biztosítottakra terhelték, azaz emelték a díjakat, mégpedig elég jelentősen.

15 Ez válaszra késztette a birtokosokat. Egyik természetes következmény volt, hogy kevesebben kötöttek biztosítást. Ez már 1901-ben és a 1902-ben bekövetkezett. Az emelkedő díjak mellett is mintegy negyedére, majd harmadára csökkentek a befizetések.

16 A másik lehetőség az aktív védekezés lehetett. Kapóra jött, hogy tőlünk nyugatra a jégeső elleni védelem új módszerét találták ki. 301