Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

A VIHARAGYUK MEGJELENÉSE Az elmélet természettudományos alapokon nyugszik, felelevenítve a korábbi vihar elleni ágyúzás gyakorlatát. A korabeli szakemberek állították, hogy a robbanás által keltett hanghullámok és légmozgás, - vagy ahogy akkoriban nevezték: légörvénygyűrű - hangtölcsérrel kellőképpen felerősítve és irányítva, akár 2-3.000 m magasra is képes felhatolni és ott a viharfelhőket megmozgatva a jégeső képződését megakadályozni.

17 Ezt látványosan bizonyították is: egy többszáz méterre felállított kartonlapot, az ágyúból jövő léghullám széthasított. Ennek alapján vélték, hogy ez, a ráadásul sok ágyú által többszörözött energia képes széttördelni a jégszemeket.

18 Az első lövéseket 1896-ban a Stájerországban levő Windisch Feistrit polgármestere Albert Stieger adta le, az általa szerkesztett 30 cm magas és 26 kg súlyú mozsárból. Ő abból a megfigyeléséből indult ki, hogy a jégesőt mindig egy percekig tartó légköri nyugalom előzte meg, ezt a nyugalmat akarta ő megzavarni a lövöldözésével. Mivel több éven keresztül nem esett a birtokain és környékén jég, így az újságok felkapták a hírt és szenzációt csináltak belőle. Néhány év alatt a környező országokban nagy sikert aratott az új védekezési mód. Ausztriában, Svájcban, Olaszországban több százat állítottak fel a „csodafegyver"-ekből.

19 Tovább is fejlesztették az ötletet, és a hatékonyság növelése érdekében megemelték kürtők magasságát. Túlzások is akadtak: Olaszországban 8 m magas hangtölcsérrel is készítettek ágyút, ami 45 mázsát nyomott.

20 Több cég is fantáziát látott ezen eszközök előállításában, ezért különböző változatokat fejlesztettek ki, és a 20. század elején már legalább száz féle ágyúból lehetett válogatni. Két kongresszust is tartottak az ügyben, 1899-ben Casale Montferatoban, 1900-ban pedig Padovában - itt több, mint ezren vettek részt ahol kimondták, hogy a kellő időben és módon végrehajtott viharágyúzás hatásos a jégeső ellen.

22 VIHARÁGYÚK MAGYARORSZÁGON Ausztriával közös ország lévén, az Albert Steiger által alkalmazott módszer híre hamar eljutott hazánkba is. A Természettudományi Közlöny már 1897-ben beszámolt az előző évben lezajlott kísérletéről, majd több cikk után Sávoly Xavér Ferenc 1900-ban könyvet is megjelentetett e témáról. A gazdák a külföldi eredmények hatására nagyon lelkesek voltak, és nyomásukra, valamint Mandel Pál országgyűlési képviselő hatására, a földmüvelésügyi miniszter a Meteorológiai Intézetet bízta meg a viharágyúzás ügyének felkarolásával, majd nemsokára abba is beleegyezett, hogy a védekezéshez kedvezményes áron juthassanak az igénylők puskaporhoz. Konkoly Thege Miklós, a Meteorológiai Intézet igazgatója Raum 302