Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Kóta Péter: Káptalani, megyei, városi jegyzők a XVI-XVII. századi Szombathelyen

érintő, politikailag is számottevő esetekkel foglalkoztak. Ezt a tevékenységüket a 16-17. század törvénykezése többször szabályozta. A 17. század elején a Vas megyei jegyzők közül legalább háromról tudjuk, hogy viselték ezt a titulust. Hitelesít elyi jegyző A hiteleshelyi munka végzése az intézmény kialakulásakor még minden bizonnyal az egyházi személyek feladata volt. Káptalanoknál általában az olvasókanonok, a vasvári káptalannál az éneklőkanonok volt az írásbeliség felelőse egészen a 18. század derekáig, mivel addig nem volt lektor. Noha már III. Ince pápa a 13. század elején megtiltotta, hogy klerikusok jegyzői állást vállaljanak, amelynek következtében megjelentek a laikus jegyzők, a vasvári káptalannál még 1536-ban is Szombathelyi György mester egy személyben volt kántorkanonok és jegyző.

28 Beythe Miklós pedig jegyzőként kérte felvételét a klerikusi rendbe 1617-ben, majd esztergomi és győri kanonok lett. A hiteleshelyi jegyző legfontosabb feladata az okiratok kiállítása, a jegyzökönyvek, elenchusok vezetése, a hiteleshelyi levéltár karbantartása volt. Természetes dolognak tűnik, hogy ha a megye székhelye és a fő hiteleshely ugyanabban a helységben volt, akkor kialakul egyfajta együttműködés. Ez annál is indokoltabbnak tűnt, mert a hiteleshelyi és a megyei hatósági tevékenység területe nagyban fedte egymást. Ez a tevékenység kétirányú volt: egyrészt az országos bíróságok számára jelentés készítése tanúval látásról, nyomozásról, határjárásról, nevezzük ezt a továbbiakban a korabeli kifejezéssel relationak, másrészt magánszemélyek ügyeiben közhitelű okiratok, ugyancsak korabeli kifejezéssel fassiók, vagyis örökvallások kiállítása, ami tulajdonképpen megfelelt a közjegyzői funkciónak. Gyakorlatilag erre a második feladatkörre jelentkezett a városi hatóság is. Relatiók és fassiók egyaránt találhatók a megyei és a hiteleshelyi levéltárban, a korszakban csak lassú eltolódás figyelhető meg abba az irányba, hogy a megye inkább a közjogi, a káptalan pedig jobbára magánjogi ügyekben szerepelt. Megyeijegyző A megyei jegyző tulajdonképpen ügyvéd volt, legalábbis addig, amíg közfeladatra meg nem választották. Gazdagh Fülöp egy ízben a káptalant, illetve a püspököt, máskor özv. Batthyány Ferencné Poppel Évát képviselte a megyegyűlésen. Jegyzőként azonban éppen őt kell eltiltania a vármegye nevében bizonyos tárcsái házépítéstől.

29 A vármegyei jegyző szélesebb körben játszott szerepet; az írásbeliség feladatain túlmenően a megye közigazgatási munkájában is tevékenyen részt vett. Gyakran látjuk perceptori, adószedői funkcióban.

30 Ez volt a leghálátlanabb feladat, az adófizetőket, főleg ebben a korszakban, 155