Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Kóta Péter: Káptalani, megyei, városi jegyzők a XVI-XVII. századi Szombathelyen

1612 és 1620 között Döbrösy György volt a káptalan jegyzője, aki egyúttal pápai felhatalmazás birtokában közjegyzőnek is nevezte magát, ami korántsem volt általános jelenség. Döbrösy szombathelyi ügyvédi működéséről is vannak adatok 1610 és 1616 között.

16 1635-ben generosus Kürthy István lemondott vármegyei jegyzői hivataláról, helyére a vármegye közönsége egyhangú szavazással választotta egregius Gazdagh Fülöpöt.

17 1640-ben halálával a jegyzőség megüresedvén, írnoka és levélkiadója, Mankóbüki Horváth Ferenc helyettes jegyző látta el a munkát. 1641. március 11-én őt tették meg jegyzőnek, aki azonmód felesküdött és elszámolt az örizetében levő jegyzőkönyvekkel és peres iratokkal.

18 1637-től 1646-ig Meszlényi Benedek látta el a káptalani jegyzői munkakört. 1646 januárjától Vas megyei alispánként is - rövid ideig megtartotta ezt a beosztását.

19 Meszlényi 1638 és 1641 között mint szombathelyi ügyvéd is szerepelt.

20 1648 és 1665 között Enyedi János volt a káptalan jegyzője, és aki 1660-ban a vármegye perceptora, 1665-től pedig alispánja lett.

21 Ezután nem sokkal búcsút vett a káptalantól. 1651 és 1663 között szombathelyi ügyvédként is működött.

22 1667-től 1672-ig Tallián István volt a káptalan jegyzője.

23 1668 és 1671 között Szombathelyen ügyvédkedett.

24 1674-ben Lindamary Lénárd a káptalan jegyzője,

25 aki 1641 és 1665 között szintúgy szombathelyi ügyvéd volt.

26 1676-tól 1703-ig Csákány Mihály volt a káptalan jegyzője, aki ugyanakkor a városi jegyző feladatait is ellátta.

27 A JEGYZŐK „MUNKAKÖRI LEÍRÁSA" Közjegyző, itélömester Szükségesnek látszik a jogi képzettséget igénylő munkakörök fogalmi elhatárolása, mert a forráskiadványok szóhasználata pontatlan, megtévesztő. A középkori magyar joggyakorlat a hiteleshelyekben találta meg a közhitelűség intézményrendszerét, ami nem jelenti azt, hogy a közjegyzőség teljesen ismeretlen lett volna hazánkban. A közjegyzők azonban elsősorban az egyháziak számára nyújtották szolgálataikat. Az írásbeli feladatok ellátása érdekében jegyzők működtek a nagyobb bíróságok mellett is. Ez a munkakör szakértelmet igényelt, és már a középkorban a jegyző képviselte a bíróságon a jogi szaktudást. A latin terminológia a nagybírák mellett működő vezető jegyzőt protonotariusnak nevezte, kifejezőbb azonban a magyar fordítás: itélömester. Az ítélőmesterek a kora újkorban egyre inkább a nagyobb jelentőségű, több megyét 154