Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

mint egy fél évtizeddel 1848/1849 után a kőszegi polgárságba is gyökeret eresztett a Kőszegi Takarékpénztár. Noha statútumának elfogadása sokáig késett, az nem akadályozta a tényleges működésben, minthogy az üzletvitel koncesszióját 1852-ben megerősítették.

44 Éppen az 1850 és 1854 közötti időszakban kezdték el az osztalék megállapítását, amely ez alatt a négy esztendő alatt ugyan nem nőtt, de a részvények forgalmi értékét szinten tudta tartani. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a tőkefelhasználás kérdésében a legfőbb üzletág az ingatlanra történő kölcsönzés volt. Tekintettel arra, hogy a városi telekkönyvek általában nagyobb nyilvántartási biztonság uralkodott, ezért az 1851 és 1853 között végrehajtott telekkönyvi reform mind a takarékpénztár, mind a hitelfelvevő számára rendkívül előnyösnek bizonyult. Sokáig természetesen kettős házszámokkal futtatták a nyilvántartást, de ez nem akadályozta az ingatlanra kölcsönzés folytonosságát. A városi telekkönyvi hivatal már 1850. december 21-én átadta a Bezirks-Collegial-Gericht-nek. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a kölcsön-kihelyezési technikát a városi Árvapénztár is gyakorolta, rá ugyancsak 6 %-os kamatra. így nem csodálható, hogy alkalmasint a Takarékpénztár kisebb kamatokkal adott kölcsönt. Amikor egy ügyfél 130 ft-ot kért az egyik kőszegi alapból, ugyanakkor a Takarékpénztár 50 ft-ot 5 %ra kölcsönzött neki.

45 A Takarékpénztár azonban csak tűzkár ellen biztosított polgári házingatlanra adott kölcsönt, nemesi birtok esetében az épület nem képezhette a fedezet tárgyát. Viszont külön kezelték polgári külső ingatlanokat, más volt a feltétel a községi birtokok és jobbágybirtokok esetében is. A statútum szerint az ezekre felveendő kölcsön az ingatlantól és annak biztosítási fokától - a tetőzet vagy az egész ház biztosításától - is függött. A Takarékpénztár természetesen foglalkozott osztrák államkötvényekkel is. Ha a Második Kőszegi Részvényegylet számára ez előnyösebb üzletet jelentett, mint a sorsjegyelőleg és annak nyeresége, akkor a Takarékpénztár is számíthatott a tisztes nyereségre. Az üzletágak között a Takarékpénztár beváltási üzlettel is foglalkozott. A Takarékpénztár sok érdekes vállalkozása közül meg kell említeni még Esterházy Pál hercegét, aki 1850-ben a pénztárnál elhelyezett sok aranypénzét 5 %-os kamatozásra vette át.

46 Az Ferdinand Althan gróf, aki 1848 karácsonyán elfoglalta Kőszeget, 1849-ben 14.000 ft-ot vett fel a Takarékpénztártól a Zemplénben vásárolt birtokai felszerelésére, és az összeget 1854-ben fizette vissza. Emellett a Kőszegi Takarékpénztár által folyósított hitelből építették fel az új Günser Tuchfabrik Actiengesellschaft festőházát. Ez volt Kőszegen az egyetlen gyár, amelynek gépeit 1846 óta gőzgép működtette.

47 101