Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bircher Erzsébet: Sopron-Vasi Szederegylet

A természetes selyemszál előállítása selyemhernyó „közbeiktatásával" érhető csak el, s ennek elengedhetetlen feltétele a hernyók élelmét biztosító szederfa. Közismert, hogy Kínából már az ókor végére eljutott a Földközi tenger térségében a selyemkultúra, de nálunk csak az 1600-as évek végén -jelentós mértékben mohamedán közvetítés útján— kezdett elterjedni. Pedig a környezeti feltételek nem voltak mostohák e művelési ághoz, a szederfa könnyen meghonosodott, s a selyemhernyó is bírta volna a klímát. A valódi problémát az jelentette, hogy ennek az iparágnak rendkívül feszesek voltak mind a tenyésztési, mind a feldolgozási előírásai, s ez szokatlan odafigyelést és pontosságot igényelt, ami már akkor is idegenkedést váltott ki az emberekből. A török alóli felszabadulásunk után előbb Baranyában, Tolnában, majd az elmocsarasodott, pusztává vált határőrvidéken voltak jelentősebb szederfa telepítések, ez utóbbit kormányzati kezdeményezésként Mercy tábornok, katonai kormányzó felügyelte és irányította. De a magyar földesurak is megpróbálkoztak ezzel a művelési ággal. Károlyi Sándor 173l-es surányi birtokának instrukciójában olvashatjuk: JT

/lz olaszok eperfát ültessenek selymet csinállyanak. Mária Terézia uralma alatt -hallgatva merkantilista tanácsadóira- szigorú védelmet biztosított birodalma zsenge textilipari vállalkozásainak. E gazdasági elvek gyakorlati megvalósításaként támogatta a selyemtenyésztés magyarországi meghonosítását. Sollenghi Károly olasz szakembert hívta meg a „selyem megmunkálásának első gondviselőjéül". Sollenghi írta az 1769-es megjelenésű első magyar nyelvű textilkönyvünket: „Új-módi magyar selyem-ruha" címmel. Ennek előszavából kiderül, hogy a kormányzatot milyen okok vezérelték az iparág támogatásában: „Országainkból idegen Tartományokba, legfőképpen pedig az említett Olasz-Országba több Három-Milliom. Forintoknál a selyem, és abból szőtt Matériák vételére Hazánknak kárával, s úgy hátramaradásával esztendőnként ki-hordatott légyen A védővámok óvásában fellendült a bécsi, dél-tiroli selyemszövet gyártás, melynek feladata lett volna a hazai kismennyiségű selyemszövet kiegészítésével a magyar piac ellátása is. Valójában azonban az elkelt selyemmennyiség legnagyobb hányada ezekben az években csempészetből származott. 98