Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bircher Erzsébet: Sopron-Vasi Szederegylet

1774-ben a már társuralkodó IL József liberálisabb kormányzati felfogásának hatására feloldották a selyem-behozatali embargót. Ez a rendelkezés áttételes módon vált hasznára a hazai selyemiparnak. Az addig védett helyzetű bécsi vállalkozók az európai, de főként az olasz gyártókkal szemben alulmaradtak. A válságos helyzetből többen a magyarországi piacban, itteni manufaktúrák működtetésében látták a kiút lehetőségét. Ekkor kerültek Magyarországra a Valero testvérek, akik megalapították az ország legjelentősebb selyemfeldolgozó üzemét, amely 1851-ig működött. Az alapítók abban bíztak, hogy itt olcsó nyersanyagot és korlátlan piacot lelnek. A piac valóban korlátlan lehetett hisz a reformkori ruhadivat kedvezett a selyemeladásnak. A nyersanyag ellátás terén azonban korántsem volt ilyen megnyugtató a helyzet. A napóleoni háborúk alatt, az erőteljes agrárkonjunktúra hatására visszaesett a selyemhernyó tenyésztése. A nálunk előállított selyemszál ráadásul minőségileg sokkal gyengébb volt, mint az olasz alapanyag, s így az igényesebb selyemszövet előállításához továbbra is importálni kellett az alapanyagot. A selyemtenyésztés mégis rejthetett magában üzleti lehetőségeket hisz néhány vállalkozó szellemű földbirtokos újra és újra megkísérelte ennek az újfajta művelési formának birtokain való meghonosítását. Wesselényi Miklós zsibói birtokán, Bezerédj Pál Hidján, Széchenyi István pedig cenki birtokán hozott létre szederfaültetvényeket, hogy megvesse alapjait a későbbi selyemtenyésztésnek.

3 A vármegyék azonban, amelyeket a Helytartótanács buzdított az ez ügyben valló munkálkodásra sokkal kisebb lelkesedést mutattak. A kétséges sikerű gazdasági ágazat túl magas invesztíciót követelt, s ez paradox módon arányban állt a túlságosan hosszú megtérülési idővel. Sopron vármegye is próbálta magát kivonni a gazdaság eme területéről. 1835-ben született ez a jelentés, amelyben a Helytartótanács kérdésére a Tekintetes Karok és Rendek azt válaszolták, hogy bár létezik Sopronban egy -a Helytartótanács előírására létesített- Szederkert, „de a hideg havasok gátlása miatt" sikertelenségről panaszkodnak. Ebből a jelentésből azonban értesülhetünk arról is, hogy Széchenyi gróf birtokán már 1826 óta próbálkozik a szederfa meghonosításával, elterjesztésével.

4 Széchenyi 1838 után gyakran tartózkodott cenki birtokán és vett részt az itteni megyegyűléseken. A soproni Szederkert tulajdonjogi vitájának tisztázására elnökletével jött létre az a megyei választ99