Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

A tbc. okozta pusztítás sok emberben megerősítette e népbetegség leküzdésének vágyát, melyet a századforduló időszakában szervezett néhány tüdővész ellen védekező egyesület segítségével kívántak megvalósítani. A segélyező egyesületek csoportjába belépő emberek az állam szociális és társadalombiztosítási ellátásának hiányát próbálták meg pótolni. A segítségre megvoltak az igények, hiszen a dualista rendszer kiépülése kezdetén már átesett egy jelentős elszegényedést is magával hozó gazdasági válságon. Majd a korszak előre haladtával végbemenő társadalmi differenciálódás is növelte az elnincstelenedest. A szociális ellátás egy részét a zömében felekezeti jótékony nőegyletek végezték. Nyilván a történelmük során rájuk kényszerített erős összetartás miatt a legtöbb betegsegélyező egyesületet a zsidók alapították, pl. a Bichur Cholin betegsegélyező és látogató egyleteket vagy chevra cadisha hitbuzgalmi, betegsegélyező és temetkezési egyesületeket. Az első sportegyesületek még nem a szabadidő egészségesebb eltöltésére jöttek létre, hanem a test harckészültségi szintjének emelése érdekében. Ennek jegyében már a 16. században több lövészegylet alakult az országban.

31 A sportok iránti érdeklődés a reformkorban nőtt meg. Kibontakozásukhoz azonban szükség volt a kiegyezéssel meginduló gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés során kialakult több szabadidőre és a sport iránt érdeklődő rétegek szélesedésére. Eddig csak az arisztokráciának volt ideje vadászni, lovagolni, lőni és vívni. 1867-et követően azonban a sportegyesületek fejlődési üteme is felgyorsult, s eddigi zártságuk is kezdett feloldódni. A sportkörök jobbára a századforduló éveiben kezdtek a sportágak szerint differenciáltan nagyobb mértékben megalakulni. Az első világháború tragikus évei csupán egy egyesületfajtának, a vöröskeresztegyletek működésének „kedveztek"! A háború befejezése után a forradalmak, a békekötés okozta trauma, a katasztrofális gazdasági helyzet és a kiépülő konzervatív államberendezkedés az egyesületeket új helyzetbe hozta. Egy részük megszüntette működését, mert hiányoztak az életben maradás anyagi és szellemi feltételei. Más részük pedig nagyon lassan ébredt fel álmából. Már utaltam arra, hogy 1919-et követően szemmel láthatóan megnőttek a központi alapszabállyal ellátott egyesületek országos hálózatai. A keresztény és a nemzeti gondolat gyakorlati alkalmazásában fontos szerepet szántak e társaságoknak. Itt példaként említhető 84