Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

néhány ilyen szervezet: a „sportegyesület", a „polgári lövész egyesület", a „Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége", az „Országos Egészségvédelmi Szövetség", a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége", az „Országos Magyar Bokréta Szövetség", vagy a „Falu Magyar Cazda és Földműves Szövetség". A magyarországi politikai katolicizmus aktivizálódását mutató, (1933-ban alakult) Actio Catholica is több hivatásrendi egyesületnek biztosított tágabb szervezeti keretet (pl. a Keresztény Ifjúmunkások Országos Egyesületének (KIOE), a Katolikus Leánykörök Szövetségének, (KALÁSZ), a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletnek (KALOT)). Indirekt központi hatásnak tudható be, hogy az olvasókörökben és gazdakörökben nőtt a rendszeres olvasók száma. A klébersbergi magyar kultúrfölény koncepciója jegyében megalkotott 1926:VII.tc. következményeként emelkedett a könyvhasználat, s az ennek teret adó olvasókörök száma. Altalánosnak mondható, hogy a 30-as években ismét kialakult, sot még jelentősen bővült az egyesületek sokfélesége. A 2. világháború a holocaust, az ország csatatérré változása, majd az új élet megkezdése folytán akadozva indultak újra az egyesületek. Amikor pedig a konszolidáció útjára léptek volna, elkezdődött az egyesületek elsorvasztása és feloszlatása. JEGYZETEK Brunda Gusztáv: Az egyesületek, mint a nyilvánosság csírái. Gondolatok Nógrád dualizmuskori egyesületei kapcsán. - Palócföld, 1988. 3. sz. 40. p. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. I-III. köt. Bp. 1986. I. köt. 6-7. p. Vita Emil: Egyesületi jog. Útmutató az egyesületi ügyekben való eljárásra, gyakorlati példákkal. Bp. 1906. 43. p. Reisz László: Egyletek a dualizmuskori Magyarországon. - Statisztikai Szemle, 1988. 10. sz. 931. p. 5 Szekfö Gyula: „Valahol utat vesztettünk" Bp. 1987. 31-32. p. Ficzere Lajos-Schmidt Péter: Az állampolgárok egyesülési joga. • Az állampolgárok alapjogai és kötelességei. Bp. 1965. 389. p. 7 Ficzere-Schmidt: i.m. 389-390. p. Holló András: Állampolgári jogok Magyarországon. Bp. 1979. 9-10., 16. p. Szabó András: A megújuló egyesületek működésének szabályai. Bp. 1989. 5., 7-11. p. Halmai Gábor: A gyülekezés és az egyesülés szabadsága. In: Emberi jogok hazánkban. Bp. 1988. 220. p. 8 Szekfű: i.m. 24. p. Brunda: i.m. 41. p. Gergely András; Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkortól és 1848-ról. Bp. 1987. 312. p. 85