Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

hozott ellenük, s ellensúlyképpen Deák-körök (pl. csurgói, Zala megyei, pécsi)

25 valamint katolikus egyletek alakítását szorgalmazta. Tulajdonképpen minden mozgalmas politikai időszakbak meg volt a maga egyesülete. Az 1880-as évek antiszemita hulláma dobta a felszínre a Somogy Megyei Keresztény Védszövétséget. Az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos küzdelem, különösen annak 1893-94-ben kulmináló szakaszában nőtt meg a katolikus egyletek száma. De a „nemzeti ellenállás", 1905-ös aratósztrájkok, s az ezután is élénk politikai élet sem múlt el nyomtalanul az egyesületek feje felett (pl. Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör, Somogy Megyei Kisgazdák Köre, Körmendi Függetlenségi és 48-as Társaskör, Celldömölki Függetlenségi 48-as Kör).

26 Végső soron a munkásegyletek (általános munkásegyletek, szakegyletek és a segélyező egyletek) is tükrözték a politikai viszonyok változásait. A szakmai egyesületek csoportját is elég népesnek tekinthetjük. Az egyesületeknek talán ez az a területe, amelynek történeti gyökerei a távolabbi évszázadokig is visszanyúlnak. A szakmai szervezkedések -például a céhek esetében— ekkor gazdasági és politikai igényeket elégítettek ki. A kapitalista viszonyok között a szakmai közösségek szerepköre átalakult és kibővült. A gazdasági verseny által támasztott minőségi és mennyiségi követelményeknek -egyebek mellett— csak a magasabb szintű szakmai ismeretekkel tudtak eleget tenni. Megmaradtak a korábbi anyagi és jogi érdekvédelmi feladatok is. Nőtt az önművelésre való fogékonyság is. E típuson belül a gazdakörök száma volt a legtöbb. Alakulásuk akkor vett nagyobb ütemet, miután 1896-ban létrejött a Magyar Gazdaszövetség. A mezőgazdasági ismeretterjesztésen túl sokat tettek a falusi könyvtári kultúra emeléséért is. A szakmai körök másik csoportját az iparosok alkották (pl. Kaposvár, Szigetvár, Felsőőr, Celldömölk). Az önművelést, a társas életet, a szakmai fejlődést, a helyi ipar gyarapítását és a magyar nyelv művelését tekintették céljuknak. Ezt előadásokkal, szaklapok, szakkönyvek olvasásával, engedélyezett játékszerek beszerzésével és különböző rendezvényekkel akarták megvalósítani. A hazai értelmiségnek, mint társadalmi rétegnek a fejlődését is lemérhetjük az egyesületeken keresztül. A tanárok-tanítók, orvosok és gyógyszerészek, a mérnökök és építészek, a magántisztviselők, a 81