Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században
jogászok, a közigazgatásban dolgozók stb. is létrehozták saját egyesületeiket. Az emberek művelődési igénye tette a kulturális-népnevelő egyleteket a legnépszerűbb típussá. Ezenfelül ezek voltak a legalkalmasabbak arra, hogy a művelődési célok mellett más törekvéseknek is helyet adjanak. A legtöbb, mint olvasókör alakult, s ezek a maguk elé kitűzött céljaikat tartalmas munkát biztosító eszközökkel igyekeztek megvalósítani. Szalóky Dániel, aki 37 évig elnöke volt a Csokonyai Polgári Olvasókörnek, az egyesület fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából leírta annak történetét. Kezdetben a református iskola egyik tanterme adott az egyletnek otthont, ahol „lapokból és könyvekből felolvasások, természettani, csillagászati, gazdaságtani stb. előadások tartatnak; sot a tagok számvetésben is gyakoroltatnak. " Miután a helyiségük kérdése nem oldódott meg, a „hikes és áldozatkész tagok ezután versengve(l) ajánlották fel lakházuk egy-egy külön szobáját, ingyen, vagy igen csekély bérért...'*. A kulturális és műkedvelő rendezvények mellett az utcai lámpák szerelésében is reszt vettek. Adakozások sorában gyűjtöttek pénzt a csángók hazatelepítésére, a tűz- és vízkárosultak megsegítésére, Arany-, Baross-, Irányi- és Kossuth-szobrokra, a „helybeli egyházak toronyóráira", az EMKE támogatására, a volt honvédek menházára és a tüdőbeteg-szanatóriumra. 27 Az. 1880-as években induló regionális (erdélyi, felvidéki, dél-magyarországi, dunántúli) magyar közművelődési egyleteket is érdemes gondosan megvizsgálni, mert az általánosan ismert magyarosító tevékenységükön kívül találkoztam olyan liberális kezdeményezésekkel is, melyek -mint az Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület esetében olvasható— a nemzetiségek nyelvi kultúráját is segítették. A művelődési egyesületeken belül szintén külön fejezetet érdemelnének a progressziónak helyet adó szabadkőműves páholyok. Az egyes művészeti ágakat pártoló polgárok is gyakran szerveződtek körökbe. Az irodalom terén például -azt hiszem- nem véletlen, hogy 1879-ben Jánosházán alakult egy Berzsenyi Kör 28 , Kaposváron pedig 1904-ben a Berzsenyi Irodalmi Társaság alakult. A Nyugat Európában egyre népszerűbbé vált karéneklés Magyarországon is elterjedt. Hazánkban ez 1867 után vált tömegméretűvé, s ez tükröződött a dalkörök és zeneegyesülelek gyarapodásában is. 82
