Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Rácskay Jenő : Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári „nagy per" nyomán

(1867) és a Szombathelyi Általános Takarékpénztár (1872) légszesz világit, számos új középület emelkedik, köztük az impozáns Városháza, és az 1880-ban elkészült jelentős méretű zsinagóga. Szombathely lakossága meghaladta az 1880-as népszámlálás szerinti 13.225 fot,

7 amely több mint kétszerese a 15 évvel azelőttinek. A zsidóság aránya is már számottevő, meghaladta az 1.000 fot. A rohamléptekkel fejlődő városban szétrobbantak az évszázados feudális, patriarchális keretek, Szombathely minden tekintetben a fejlődés élvonalába került. Hazánkban az antiszemitizmus két múlt századi tömegmegmozdulása közül az első 1848-ban fő}eg a városi német és magyar polgárság szembekerülését jelentette, ami leginkább gazdasági és kisebb mértékben vallási okokra volt visszavezethető. Addig a második az 188283 közötti tömegmegmozdulások értelmezhetők a régi, és az új harcaként is. A szombathelyihez hasonló országos átalakulási folyamatnak nemcsak győztesei, hanem vesztesei is voltak. A modern értelemben vett politikai antiszemitizmus ezekre a vesztesekre, a birtokát vesztett, a versenyből kimaradó dzsentrire, az elszegényedő, bérmunkássá váló egykori céhes iparosra, kereskedőre, falusi birtokosra számít, őket akarja csatasorba állítani. Az antiszemitizmus nyílt előretörése 1882-ben történt. Az 1882-es események nem váratlanul, megalapozatlanul következtek be. A hazai politikai antiszemitizmus 1875-ben Tisza Kálmán hatalomra kerülésének évében veszi kezdetét. Ekkor lép fel Istóczy Győző, Rum országgyűlési kerületi képviselője antiszemita programjával. 1875 április 8-án mondta el első hírhedt antiszemita beszédét a parlamentben. Weinkheim Béla házelnök rendreutasítására a következőket válaszolja: »Eljövend az idő és pedig hamarább mint sokan gondolják, amidon nem fognak puszta ábrándok sorába utaltatni, s adja a Gondviselés, hogy ez ne történ

r jék akkor, amidon a kényszerű viszonyok a „késő" jelszót fogják o nem zsidó elemeknek kiáltani. Ellenkező esetben pedig legyek és e tekintetben Magyarország Cassandrája." Istóczyék malmára hajtotta a vizet, hogy a romániai és oroszországi programok elől menekülő zsidók egyre többen érkeztek hazánkba. A menekültek ezrei, az 1870-es évek végén leáldozó agrárkonjunktúra bár nagy tömegeket nem is, de rokonszenvező elvbarátokat azért jelent. A két vezér a már említett Istóczy és Ónódy Géza mellett Simonyi Iván és Verhonay Gyula is fennen hirdették a képviselőházban az antiszemitizmus áltudományos tanait.

8 A hazai mozga369