Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Történelmi arcélek Vas megyéből - Tilcsik György : Vidos József politikai pályája
Ezt követően azonban nem vett részt sem a politikai életben, sem pedig a harcokban. Részint ebből fakadóan, részint pedig a rendelkezésre álló és számba jöhető források szűkössége miatt életének ezen szakaszáról szinte semmit sem tudunk. Annyi bizonyos, hogy miután 1849 januárjában elfogatóparancsot adtak ki ellene és testvérével közösen használt birtokait zárolták, bujkálni kényszerült. 24 Fivére, Vidos Dániel -akit 1848. június 26-án Vas megye másodalispánjává választottak, 25 * és aki e funkcióját az osztrák csapatok bejövetele után is megtarthatta- révén különböző befolyásos ismerőseihez keresett kapcsolatot azért, hogy 1848-ban kifejtett tevékenységét tisztázva mintegy elébe menjen az ellene nyilvánvalóan megindítandó eljárásnak. Vidos Dániel már 1849 januárjában hozzálátott, hogy testvére 1848-as szerepére vonatkozóan dokumentumokat, igazolásokat gyűjtsön, és még ebben a hónapban az első alispán, Zárka Sándor közvetítésével felvette a kapcsolatot báró Mesznil Viktor feleségével, akinek sógora Weiden tábornok -a későbbi magyarországi főhadparancsnok- szárnysegédje volt, aki azonban -miután főnöke nem volt illetékes az ügyben— nem tudott érdemben segíteni. Azt tanácsolta Vidosnak, hogy utazzon Pestre, kérjen kihallgatást Windischgrätz főparancsnoktól, és ott tisztázza magát. Nem kétséges, hogy ez Vidos számára elfogadhatatlan, vagy legalábbis erősen bizonytalan kimenetelű lépés lett volna, ezért tovább kereste a lehetőségeket. Zichy Félixhez fordult -aki 1845 és 1848 között Vas megye főispáni helytartója volt, és akit Vidos az utolsó rendi országgyűlésen a válasz felirati vitát lezáró szavazáskor alaposan „átejtett" és cserbenhagyott, és— aki nagyvonalú módon 1849 áprilisában egy olyan útlevelet állíttatott ki Vidos József számára, amelynek segítségével az felkereshette őt a Mosón megyei Oroszváron. 26 Nincsenek pontos és megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy Vidos 1849-ben valójában hol bujkált. Annyi azonban tény, hogy a nyár folyamán kolerában megbetegedett és 1849. augusztus 3-án Mihályfán elhunyt. Három nappal később ott is temették el. 27 Holttestét 1852-ben a család Mersén álló kriptájába vitték át, és a reformkori Vas megye egyik legjelentősebb politikai személyisége ma is ott nyugszik. 1848-ban kifejtett tevékenysége alapján, amennyiben az osztrák hatóságok kezébe kerül, minden bizonnyal eljárás indult volna elle36