Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - M. Kozár Mária : Adatok a murántúli szlovének XVIII. századi életmódjához

A félsőlendvai uradalom 9 pontra válaszoló jobbágyai mindnyájan örökös jobbágyok voltak. Legtöbb településen elfogadták kötelességeiket, csak ne zaklassák okét (így például Beznócban, Györlincben, Kovácsáéban, Lucován stb.). De néhány faluban végső elkeseredettségüknek az összeíró előtt is hangot adtak, és az írásban is rögzítette. Borecsa, Gerencseróc, Kroplivnyak, Macskóc, Martinye településen így nyilatkoztak: „örökös jobbágyok minyájan vagyunk és .szolgálunk, ha nem lészen könnyebbségünk el kell bujdosnunk/'

9 A nehéz életkörülményekről tanúskodik az is, hogy ezekből a falvakból kényszerültek az emberek idénymunkára más vármegyébe. ^A.z sovány földre nézve ugyanis más Vármegyékbe járunk cséplésre és aratásra így keressük kenyerünk"

1

® Ez a murántúli idénymunkával kapcsolatosan eddig ismert talán legkorábbi adatunk. A muraszombat-rakicsányi uradalomban azelőtt a robotnak „semmi száma" nem volt, de 1974 óta egységesen egészhelyes jobbágy egy héten négy marhával egy napot robotolt. Az oda-vissza út nem számított a robotba. Ebben az uradalomban a zabon kívül búzát, rozsot, kifőzött vajat, tojást, lent, csigát is kellett adományozni. A frankóciaknak pedig „két-két kos méhétől 15 krajcárt". A többieknek szintén kellett fizetniük mézre. A mai muraszombati járás (obcina) területén 35 településnek volt több kisebb birtokosa. Barkócban és Korongban például 9 uraság jobbágyai voltak a lakosok. Mindegyiknek másként adóztak („az uraink földjén lakunk, .azok parancsolatja szerint robotra járunk".) Minél közelebb lakott a földesúr, „annál több napszámba hajtatta maga Jobbágyát A gorickói Kustanóc kövecses, sovány földjén egy holdat egy pozsonyi mérő gabonával vetettek be, melyen csak tíz kéve „avagy egy kereszt" gabona termett, ez az adat azért is fontos, mert kiderül belőle az egy alapegységbe rakott kévék száma ezen a vidéken. Ez a szám 7 és 30 között ingadozik tájilag. Feltehetően a jobbágyi terményszolgáltatással kapcsolatos számolási rend emlékeként hetes, kilences és tízes mennyiségi rendszerekben maradt fenn a 19-20. századi kéverakási módokban. Nyugat-Magyarországon egyébként 20-21 kéve került egy keresztbe, a Murántúl gorickói részén hét, Ravenskó és Dolinsko vidékén pedig 14-22 kéve. A Szentgotthárd környéki szlovén falvakban 7-10 kéve kerül egy „kepébe", mely kúp alakú. Keresztekbe a sarlóval aratott gabonát rakták.

12 181