Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tóth Péter : Vas vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek forrásértéke a burgenlandi és szlovéniai történeti kutatás számára

váltak, s ennek következtében viszonylag hiánytalanul fennmaradtak az ország teljes, a hódoltságon kívül eső területén. Az alábbiakban arra szeretnénk kísérletet tenni, hogy bemutassuk: milyen szerepet játszott a vármegye a területén lakók életében, továbbá, hogyan és mennyire ismerhető meg ez a szerep a közgyűlési jegyzökönyvekből? Más szavakkal: egy adott forrástípus helytörténeti értékét kívánjuk vizsgálat alá venni egy adott igazgatási-önkormányzati terület: a történeti Vas vármegye esetében. • * * Mielőtt azonban a tárgyra térnénk, előre kell bocsájtani egy általánosnak mondható jelenséget. Nevezetesen: ha egy pillantást vetünk azokra a térképvázlatokra, amelyeken az eddig feldolgozott közgyűlési jegyzőkönyvekben előforduló helységeket tüntettük fel, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy ezek a települések ott sűrűsödnek, ahol a tulajdonképpen a vármegyét jelentő kis- és középbirtokos nemesség lakott és birtokolt. Esetünkben ez a terület a Rába, a Gyöngyös és a Pinka folyók melléke. Ugyanez a jelenség figyelhető meg például a távoli felsőmagyarországi vármegyék esetében is: így például Zemplén vármegye jegyzőkönyveiből évtizedeken keresztül hiányzik az oly jelentős szellemi központ, Sárospatak, vagy a világhírű bortermelő mezővárosok: Tokaj, Tarcal, stb. neve; a gömöri jegyzőkönyvekben pedig gyakorlatilag nem találkozunk Muránnyal, Csetnekkel, Dobsinával vagy Rozsnyóval, ezekkel a jelentős bányamezővárosokkal. A jelenség oka az, hogy a felsorolt helyek uradalmi központok, illetve városok és mezővárosok voltak, s mint ilyenek, kisebb vagy nagyobb mértékű önkormányzattal rendelkeztek, tehát több-kevesebb mértékben függetlenek voltak a vármegyétől. Lakosaik ügyes-bajos dolgai tehát szükségképpen nem kerültek a vármegye elé: a város a benne lakók és az uradalom a jobbágyai fölött egyaránt bizonyos fokú joghatósággal rendelkezett. Mármost, Vas vármegye városai és uradalmi központjai -Kőszeg, Rohonc, Németújvár, Szalónak, Szentgotthárd, Monyorókerék- köztudottan a megye nyugati felében találhatók, ezért tehát ott tűnnek fel a „fehér foltok" is a térképünkön: vagyis az ezek joghatósága alá tartozó települések csak elvétve és nagyon is esetlegesen bukkannak fel a jegyzőkönyvekben. Felmerül tehát a kérdés: vajon annyit jelent-e mindez, hogy a vármegyei köz173