Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Harald Prickler : Vas megye szőlőhegyei - nemzetközi találkozások színhelyei
sóbb lovagi nemesség képviselői Stájerországból, Krajnából és Horvátországból a nagybirtok igazgatásában találtak munkát. A németújvári uradalom területéről a Floit, a Hohenprugger és a Podgaichich neveket említem meg, a horvát szerviensek a Batthyanyákkal és az Erdodyekkel a zágrábi egyházmegye területén fekvő birtokokról érkeztek megyénkbe. Ők szervezték ill. felügyelték a 16. században nagyszámban ideköltözött horvát parasztok áttelepítését. A 16. század közepétől a horvát népesség aránya a megye sok uradalmában számottevő méreteket öltött. Németújvár, Szálénak, Rohoncz, Monyorókerék, Vöröstorony és Kőszeg tartoztak ezek közé. Mivel a földesurak a horvátországi birtokaikat megtartották, így évszázadokon keresztül szoros személyi és gazdasági kapcsolatok maradtak fenn a zágrábi, varasdi és monoszlói térség és Vas megye között. Innen hoztak a megyébe a rendelkezésre álló gazdasági javakat, bort, gabonát, mézet, jószágot, és innen szállították tovább a longa vectura, az alattvalók által fizetetlen robotként elvégzett „hosszú fuvar" segítségével a városi piacokra, Grácba, Pozsonyba, Bécsújhelyre. Horvátországból hozták többnyire a megye horvát községeinek papjait és tanárait is. 2. A stájer városok Grác, Hartberg, .Fürstenfeld és Radkersburg, továbbá Bécsújhely voltak térségünk legfontosabb kereskedelmi központjai. Oda vitték az allodiális gazdaság, a földesúri magángazdaság, valamint alattvalói parasztgazdaság feles terményeit, mindenekelőtt gyümölcsöt, időnként bort, bőröket és szőrméket. A nyugati határt átlépve a mi területünkön keresztül hajtották a magyar Alföldről származó exportmarhákat, a nyugati kereskedelmi központokból vasárukat, textiliákat, sőt, fatermékeket, nagyobb értékű kézműves-ipari termékeket importáltak. A városi szatócsok és a megye piacai (Kőszeg, Szombathely, Körmend, Városszalónak, Pinkafő) is onnan szerezték be kereskedelmi cikkeiket. 3. A körmendi, vasvári, kőszegi és talán a Szentgotthárdnál is megtelepedett zsidók üzleti és személyes kapcsolataikat messze a megye- ill. az országhatáron kívül bontakoztatták ki. Ebben az összefüggésben csak a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött ún. „Admonti Oriásbiblia" különös sorsára szeretnék utalni. Ez a kétkötetes mű, amelyet 1140 körül értékes salzburgi illuminációval díszítettek, és amely a Gutkeled család adománya a zalavári St. Sdrian kolostoruk alapítására, a 13. században került egy 70 márkás elzálo162