Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Harald Prickler : Vas megye szőlőhegyei - nemzetközi találkozások színhelyei

sóbb lovagi nemesség képviselői Stájerországból, Krajnából és Hor­vátországból a nagybirtok igazgatásában találtak munkát. A német­újvári uradalom területéről a Floit, a Hohenprugger és a Pod­gaichich neveket említem meg, a horvát szerviensek a Batthyanyák­kal és az Erdodyekkel a zágrábi egyházmegye területén fekvő birto­kokról érkeztek megyénkbe. Ők szervezték ill. felügyelték a 16. szá­zadban nagyszámban ideköltözött horvát parasztok áttelepítését. A 16. század közepétől a horvát népesség aránya a megye sok uradal­mában számottevő méreteket öltött. Németújvár, Szálénak, Ro­honcz, Monyorókerék, Vöröstorony és Kőszeg tartoztak ezek közé. Mivel a földesurak a horvátországi birtokaikat megtartották, így évszázadokon keresztül szoros személyi és gazdasági kapcsolatok ma­radtak fenn a zágrábi, varasdi és monoszlói térség és Vas megye kö­zött. Innen hoztak a megyébe a rendelkezésre álló gazdasági javakat, bort, gabonát, mézet, jószágot, és innen szállították tovább a longa vectura, az alattvalók által fizetetlen robotként elvégzett „hosszú fu­var" segítségével a városi piacokra, Grácba, Pozsonyba, Bécsújhely­re. Horvátországból hozták többnyire a megye horvát községeinek papjait és tanárait is. 2. A stájer városok Grác, Hartberg, .Fürstenfeld és Radkers­burg, továbbá Bécsújhely voltak térségünk legfontosabb kereskedel­mi központjai. Oda vitték az allodiális gazdaság, a földesúri magán­gazdaság, valamint alattvalói parasztgazdaság feles terményeit, min­denekelőtt gyümölcsöt, időnként bort, bőröket és szőrméket. A nyu­gati határt átlépve a mi területünkön keresztül hajtották a magyar Alföldről származó exportmarhákat, a nyugati kereskedelmi közpon­tokból vasárukat, textiliákat, sőt, fatermékeket, nagyobb értékű kéz­műves-ipari termékeket importáltak. A városi szatócsok és a megye piacai (Kőszeg, Szombathely, Körmend, Városszalónak, Pinkafő) is onnan szerezték be kereskedelmi cikkeiket. 3. A körmendi, vasvári, kőszegi és talán a Szentgotthárdnál is megtelepedett zsidók üzleti és személyes kapcsolataikat messze a me­gye- ill. az országhatáron kívül bontakoztatták ki. Ebben az össze­függésben csak a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött ún. „Admonti Oriásbiblia" különös sorsára szeretnék utalni. Ez a kétkö­tetes mű, amelyet 1140 körül értékes salzburgi illuminációval díszí­tettek, és amely a Gutkeled család adománya a zalavári St. Sdrian kolostoruk alapítására, a 13. században került egy 70 márkás elzálo­162

Next

/
Thumbnails
Contents