Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Wirth Zsuzsanna : Protestáns egyesületi élet Szombathelyen a két-világháború között
sa, hogy minden egylet az egyházközség automatikus felügyelete alatt áll. 1922-ben a Protestáns Nőegylet elnöknője, dr. Radó Gyuláné a választmány névsorát még egyértelműen magánlevél stílusában közölte a polgármesterrel. Az 1930-as években már olyan jogi szempontból kifogástalan -éppen ezért papír ízű- alapszabálya van az egyesületnek, ami nem tükrözi a valóságos munkastílust. Egyébként adaptálása a Protestáns Kör alapszabályzatának. 1936-ban vált szét az Evangélikus Nőegylet és a Református Nőszövetség. A közös szervezet idején, majd a különválás után is a diakóniai szolgálat volt a legfontosabb feladat. Ez akkor sem szorult háttérbe, mikor a társadalmi életben: a gyülekezeteken belül, a felekezetek közti kapcsolatok ápolásában és a városi rendezvényeken szereplést, reprezentációs szerepet kellett vagy illett vállalni. Megjegyzem, a katolikus Jótékonysági Nőegylettel egy-egy látogatás formájában tudtak kapcsolatot felvenni. Nem alamizsnaosztogatás az, amit évtizedeken át folytattak az evangélikus és református asszonyok. A rászoruló szegény családok segélyezése nagyon körültekintően, mindig hasznos adományokkal történt, a karácsonyi ajándékozás alkalmával is. A gyermekek ruhát, cipőt kaptak, az iskolások tanszereket, könyvet. Néhány példa a sok közül. Az Evangélikus Nőegylet vándor bébikelengye készleteket kölcsönzött, gondozott, a reformátusok tej ellátási akciót szerveztek. Náluk 14 jobbmódú család zongorázni taníttatott egy tehetséges gimnazistát, s boldogan mentek el első hangversenyére. A templom felszerelésére, kegytárgyaira gondot viseltek. Különösen értékesek a gyönyörű kézimunka oltár illetve úrasztala terítők. Betegekről gondoskodás, bajbajutottak felkeresése mind olyan feladat volt, ahol az egyéniségnek legmegfelelőbb hasznos tevékenységgel lehetett bekapcsolódni az egyesületi munkába. Az alapszabályban benne van ez a mondat: addig működik áz egyesület, amíg vannak segítségre szoruló emberek. Az anyagi alapokat változatos eszközökkel teremtették meg. Adománygyűjtéssel, teadélutánnal, jótékonysági estéllyel. Jól érezték magukat ilyenkor az egyleti tagok. El is hangzott a morgolódás a lelkészek részéről, hogy kevésbé lelkesen járnak bibliaórára. Hasonló folyamat figyelhető meg az ifjúsági mozgalomban is. A protestáns családok mindenekelőtt a fiataloknak találkozási alkalmat igényeltek, bár hangsúlyozták a belső misszió, a bibliaórák fontossá147