Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Wirth Zsuzsanna : Protestáns egyesületi élet Szombathelyen a két-világháború között

gát. Különösen a Református Nőszövetség támogatta megértően a fiatalokat, s vette védelmébe, ha a „pingpongozás" lábdobogással járt, s nevetgéléssel némi zajt okoztak. Az evangélikus ifjúság, persze közösen a másik felekezetbeli kortársaival, gyakran rendezett igen színvonalas műkedvelő színi előadásokat. Játszották az Aranyember, a Noszty fiú esete... színpadi változatát például. így egymásra találtak, házasságok köttettek. Hát... nem éppen hitbuzgalmi program, de ez volt a társadalmi igény. Evangélikus részről a 30-as években külön Leányegylet és külön Ifjúsági, azaz nem hivatalosan Legényegylet működött. A zászló nemrég került elő a lomok közül, most újra látható a gyülekezeti teremben. Szándékosan cseréltem fel a kronológiai sorrendet. Mert a 20-as években valami furcsa, még tisztázásra váró probléma merült fel. 1922-ben Kapi Béla püspök-lelkész megszervezte Szombathelyen a protestáns Középiskolai Diákszövetséget azzal a szándékkal, hogy összefogja a város sokféle iskolájában tanuló helybeli és a szórványból ide került tanulókat. Ilyen kezdeményezésekből nőtt ki országosan a Luther szövetség, amely párhuzamos szervezetet volt hívatva képviselni a Soli Deo Gloria, illetve a Szent Imre ifjúsági egyesületekkel. Csakhogy később belügyminiszteri utasítás a tanulóifjúságot kitiltotta az iskolákon kívül működő egyházi egyesületekből, és szigorúan iskolai fegyelem alá rendelte minden egyleti megnyilvánulásukat. A diákszövetség így csak protestáns felekezeti iskolák keretében működve maradt életképes, de Szombathelyen erre nem volt többé lehetőség. Legális maradt a vasárnapi iskola a diákoknak, a nagyobbak meg idővel belenőttek, bekapcsolódtak az érettebb korú ifjúságnak fenntartott egyletekbe. A szombathelyi protestánsok egyesületi életében a legjelentősebb a Protestáns Kör volt. Két szervezeti szabályzatából érdekes következtetéseket lehet levonni. A korábbi már 1922-ben elkészült, a másik 1931-ből való. Először nem kizárólag kulturális tevékenységgel indult. Volt érdekvédelmi funkciója, szociális vállalása. Bár a legnehezebb helyzetben élő, legveszélyeztetettebb fiataloknak, a tanoncoknak és a cselédlányoknak az erkölcsi nevelését vette fel a belső misszió célkitűzései közé, határozottan érdekvédelmüket fogalmazza meg. Ez a pont eltűnt a későbbi változatból. Fokozatosan a kulturális tevékenységre helyeződött át a súlypont, s az erre szolgáló anyagi alapok megszerzésére, kezelésére. Az első alapszabályban a vagyoni148