Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Wirth Zsuzsanna : Protestáns egyesületi élet Szombathelyen a két-világháború között

Néhány évet előre lapozva a krónikában valami egészen más életfelfogás, szellemiség érződik. Sokkoló hatású, tragikus esztendők követték egymást a nemzet, a megye, s az egyes családok sorsában. A lassan kibontakozó konszolidáció a szombathelyi protestánsok körében véletlenszerűen, kissé váratlanul új helyzetben kezdte éreztetni hatását. A város népességnövekedése felgyorsult, ebből következően már körülbelül 1.500 evangélikus és 500 református tagja volt a közös egyházközségnek. 1917-től a korábban Körmenden szolgáló Kapi Béla lett a megválasztott lelkipásztor, de mire a beiktatására sor került, megválasztották Dunántúl evangélikus püspökévé. Tehát egyszer érvényesült a mennyiségi és minőségi tényező a változásban. „Barokk" jelzővel érzékeltették akkoriban az új irányvonalat. A püspök-lelkész széles látókörű, egyházszervező munkálkodása elsősorban saját gyülekezetében érvényesült. Szükségszerűen nagyobb szerepet kapott az adminisztráció, szakosodott a lelkészi munkakör, főleg a hitoktatás elkülönítésével, több evangélikus és református segédlelkész működésével. Központi szerepet kapott Szombathely. A zárt, de sohasem elzárkózó közösség súlya társadalmi vonatkozásban megnőtt. Összefonódott szellemi tevékenysége a város kulturális életével. Ez a folyamat folytatódott a 30-as években is, bár szerényebb formában, másféle árnyalatokkal, mert a püspöki székhely átkerült Győrbe. Kibontakozott a megnövekedett közösségen belül a korábban természetes munkamegosztásnak nevezett folyamat, gazdagodott az ifjúsági és a kulturális csoportok szerveződésével. Ekkor azonban már érezhető a külső szabályozás, bár semmi esetre sem tekinthető ez beavatkozásnak. Egyrészt a kormányhivatalok részéről jelentkezett a tájékozódás igénye az országban működő bármiféle egyesületekről. Sorra érkeztek a 20-as évek elején a hivatalos megkeresések az egyletek nevéről, egyéb adatairól az anyagi természetűeket is beleértve, a vezetőségről, az alapszabályról. Bejegyzés, nyilvántartás céljából az illetékes belügyminisztériumi és polgármesteri hivatalok számára. Rákényszerültek tehát az írásbeli dokumentálásra. A másik oldalon az egyházi körökben is kirajzolódott az országos koncepció, az összehangolás törekvése. Ennek éppen Kapi Béla volt az egyik szorgalmazója. Szó sincs agyonadminisztrálásról, de ott állt az amatőr mozgalom mögött a szakszerű tanácsadás, és annak hangsúlyozá146