Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

gén állítottak, az alispán uraktól függjenek és fele részük Rumban, másik fele részük pedig Hídvégen állomásozzék. A főispán úr és gróf Zrínyi Miklós birtokairól való gyalogosokat Ikervárott, vagy a sárvári hídnál kell elhelyezni, a Batthyány úr birtokairól valókat Csákány mellett, Poppelné gyalogosait és az őri lakosokat pedig Csörötnek mellett. Széchy úr ott fogja állomásoztatni az általa állítandó katonákat, ahol az alispán urak jónak látják, s ezekkel együtt lesznek majd a Hertelendy Mihály járásában lakó nemesek által állítandó gyalogosok is. Végül pedig Kemenesalja a saját gyalogosait Megyerre és Vatra fogja vezényelni.

19 908. (1.232.) A megyegyűlés úgy rendelkezett, hogy akinél ilyesfajta — tehát katonák állítására szolgáló — pénz kifizetetlenül marad, azt a nála lévő összeg kétszeresére kell megbüntetni. 909. (1.232.) Határozat született a katonák hópénzéről is: eszerint a gyalogosok két forintot, a tizedeseik pedig három forintot

20 fognak kapni. 910. (1.232.) Mivel némelyeknél különféle pénzhátralékok vannak, a vármegye közönsége úgy rendelkezett, hogy ha valaki a számadás véghezvitele után nem fizetné ki ezt a hátralékot vagy nem akarna arról számot adni, akkor azt a személyt rögtön az első törvényszéki ülés elé kell idézni és meg kell büntetni, s rajta ezt a büntetést mindenféle jogorvoslat kizárásával késedelem nélkül be is kell hajtani. 911. (I. 232.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta a körmendi katonáknak az őri nemesek elleni perében: mindkét fél bizonyítsa a teljes persorozatot az alispán úr előtt a következő törvényszéki ülésig. 912. (1.232.) A vármegye közönsége úgy ítélkezett, hogy Koltay Tamást valamely jobbágynak az elhurcolása miatt a következő törvényszéki ülésre idéztetni kell Poppelné ellen, s ott, miután meghallgatták mindkét fél előterjesztését és válaszát, ítéletet kell hozni az ügyben, majd késedelem nélkül és bármiféle jogorvoslat kizárásával végre is kell hajtani azt. 913. (I. 232.) A vármegye közönsége a következő statútumot hozta: a gonosztevők ellen 24 forint büntetés terhe alatt kötelesek az alispán úr mellett fegyvert fogni mindazok, akik között ilyen gonosztevők találhatók. 914. (I. 232.) A vármegye közönsége követségbe küldte szerdahelyi Dersffy Ferenchez (magnificus) és fiához Megyery Pál mestert és Szelestey Ádám alispánt (egregii), akik fel fogják szólítani a nevezetteket, hogy hagyjanak fel Megyery Imre Daru falva possessio határában lévő erdejének a hatalmasul való elfoglalásával, mert ellenkező esetben a vármegye segítséget fog adni Megyery Imrének — aki tudniillik a megye közönségének a tagja —, hogy visszaállíthassa azt az erdőt saját birtokjoga alá. 35