Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620
« kiküldőleveleket, amelyeket a nevezett alperes asszony mostani prokurátora megolvasván, a következőket terjesztette elő: a levelek érvénytelenek, részint azért, mert az alperes fél semmire sem kötelezte magát, részint pedig azért, mert az egyezséglevelet nem ezen törvényszék előtt mutatták be, hanem a felsőbb bíróság előtt, ahol a felperesek magukra vállalták a törvényes jogaik bizonyítását. A törvény nem engedi ugyanis a kétszer való bemutatást: tudniillik, hogy ezen törvényszék előtt mutassák be azt, amit a királyi tábla - ahol a per elkezdődött - előtt kellett volna bemutatni. A felperesek tehát semmilyen módon nem kerülhetik el a jogtalan patvarkodás miatti büntetést, s ezért a prokurátor kéri, hogy a törvényszék érvénytelenítse a perben kiadott összes levelet, a jószágokat pedig adja vissza az alperesnek, egyszersmind téríttesse meg az eddig elszenvedett kárait és eddigi kiadásait is. A felperesek prokurátora a következőket válaszolta erre az előterjesztésre: a mondott levelek hathatósak és érvényesek, tekintettel arra, hogy néhai Rőthy István az alperes asszony fivére volt, s mint idősebb testvér, szabadon egyezségre léphetett és megállapodhatott a felperesekkel. Az általa kötött egyezség pedig az alperes asszonyt is kötelezi, mivel az "örökösök és utódok" nevezet reája is vonatkozik. Az alperes fél prokurátora erre a válaszra ünnepélyes protestáció formájában kijelentette: feltéve, de nem megengedve, hogy a mondott asszonyra is vonatkozik az "örökösök és utódok" nevezet, a fentebb felsorolt okokra tekintettel mégsem szabad helyt adni a leveleknek. Az idősebb fivérnek ugyanis a törvények szerint nem a jószágok elidegenítésére, hanem csak az igazgatására van joga; továbbá pedig, mivel az iratok bemutatása nem ez előtt a törvényszék előtt, hanem a magasabb bíróság előtt történt. Mindezek alapján ugyanazt az ítéletet kéri, amelyet már korábban is követelt. A prokurátori előterjesztések meghallgatása után a törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel a parancslevelekben semmiféle említés nem történik az alperes félről, azaz Zsuzsanna asszonyról, ezért az sem derül ki, hogy örököse-e néhai Rőthy Istvánnak, s ha igen, akkor milyen módon; továbbá, hogy milyen feltétellel érinti őt és vonatkozik rá a vitatott megállapodás. Ennélfogva tehát a mondott megállapodás alapján indított pernek teljességgel le kell szállnia, a per folyamán kiadott parancsleveleket érvényteleníteni kell, az ingó és ingatlan jószágokat pedig teljes egészében vissza kell adni a nevezett alperes asszonynak, oly módon, hogy ha valamely ingóság már végrehajtás alá került volna, azért a szolgabíró tartozik elégtételt adni. — Az alperes fél bizonyságlevelet kért az ítéletről. 70 VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1612. április 30. (f. II. p. D. Quasi modo), Szombathely 1312. (1.364.) A közgyűlés előtt felolvastatott a nádorispán úr Pozsonyban, március hónap 5. napján kelt parancslevele, amelynek tárgya: annak az ezer magyar forintot 123
