Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilcsik György : A magyar nyelv iskolai oktatása Vas megye nemzetiségi vidékein a reformkorban

litikai viták egyik kényes csomópontját képezte, és jól tud­juk, hogy a magyar liberálisok építve a XVIII. század végén és a XIX. század elején meglévő előzményeikre már az 1820-as években megindították küzdelmüket azért, hogy a magyar nyelv fokozatosan, de mielőbb egyeduralkodóvá váljon a közéletben. E törekvés a Magyar Tudományos Akadémia 1825-ben történt meg­alapítását követően lezajlott minden országgyűlésen eredmé­nyeket hozott. Az 1830: VIII., az 1836:111., az 1840: VII. és az 1844:11. törvénycikkelyek a közélet magyarosítását, a más ajkú népek értelmiségi rétegének elhódítását, nevezzük nevén: asszimilálását szolgálták, éppen annak a rétegnek az elmagya­rosítását, amelyik pedig társadalmi-politikai helyzeténél és felkészültségénél fogva a nyelvi nacionalizmus legpregnánsabb képviselője volt. E mellett a magyar liberálisok fontos, sőt alapvető té­nyezőnek tekintették, hogy az oktatás nyelve -lehetőleg már az alsófokú iskolákban- magyar legyen. Nyilvánvaló, hogy ez elsődlegesen az ország nem magyar ajkúak által lakott terüle­tein -így természetesen Vas megyében- bírt különös jelentő­séggel, hiszen a szóban forgó vidékeken az elemi iskolákban az oktatás értelemszerűen az ott élő népesség nyelvén folyt. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az iskolai oktatás nyelvének magyarrá tétele azért kapott központi helyet a ma­gyar liberálisok törekvéseiben, mert egyfelől az oktatást a nemzeti érzelmek magyarosítására kiváltképp alkalmas és ered­ményes eszköznek tekintették, másfelöl pedig ily módon akar­ták azt a kifejezetten polgári jellegű kívánalmat a gyakor­latban érvényesíteni, hogy a már meglévő általános tudásanya­got, továbbá a tudomány újabb és újabb eredményei a lehető legszélesebb körben, tehát a korábban politikai jogokban és a hatalomban nem részesülők gyermekei körében is közkinccsé legyenek, melytől joggal remélték azt, hogy az ország lakói­nak általános műveltségi és tudásszintje először rohamosan, majd pedig fokozatosan emelkedik. *• Itt és most eltekintve a további tények és összefüggések felsorolásától, az alábbiakban röviden, inkább csak vázlato­san azt tekintjük át, hogy ezen folyamat -mármint az alsófokú oktatás nyelvének magyarosítása- hogyan, milyen formában és 232

Next

/
Thumbnails
Contents