Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilcsik György : A magyar nyelv iskolai oktatása Vas megye nemzetiségi vidékein a reformkorban

eszközök felhasználásával és valójában milyen eredményességgel zajlott le az 1848 előtti két évtizedben Vas megyében, abban a Vas megyében, ahol az 1830-as évek elején -Fényes Elek nem egészen ellentmondásmentes'adatai szerint- 256.835 szeély élt. Az összlakosság 45,18 %-a (116.044 fő) magyar, 34,79 %-a (89.358 fő) német, 11,54 %-a (29.945 fő) szlovén és 6,81 %-a (17.632 fő) horvát nemzetiségű volt. Ez azt jelentette, hogy a megyében élők 53,14 %-a utóbbi három nemzetiség egyikéhez tartozott. A nem magyar ajkú népesség 91,91 %-a Vas megye három nyugati járásában -tehát a kőszegi, a németújvári és a Muraszombat központú tótsági járásban- lakottá Eddigi adataink szerint Vas megye közgyűlése a 19. században először 1820. április 24-én foglalkozott az alsófokú oktatás nyelvének kérdésével. Ekkor -azon megfontolásból, hogy több, magyarlakta település van a megyében ahol az iskolamester nem magyar ajkú, melyből következőleg az itt iskolába járó gyermekek nem anyanyelvükön tanulnak- úgy határozott, hogy a jövő-ben csak olyan iskolamestereket lehet alkalmazni a megyében, akik tudnak magyarul. A járási szolgabírák feladatává tették, hogy e rendelkezés betartására szigorúan felügyeljenek.** Tekintettel azonban arra, hogy e végzés több, mint fél évtized alatt sem ment át a gyakorlatba, Vas megye határozott lépésre szánta el magát: az 1826. április 10-ére összehívott megyei kongregáció -nyilván szoros összefüggésben az éppen ülésező országgyűlésen a magyar nyelv ügyében lezajlott, ismert eseményekkel- felszólította a megye német, szlovén és horvát-lakta területének fő- és alszolgabíráit, hogy a fenti, 1820-ban született határozat, azaz a magyar nyelv terjesztését célzó intézkedés megvalósulásáról írásban informálják a megyei hatóságot. A szolgabírák teljesítették ezen megbízatásukat, és jelentéseiket az 1826. november 6-án összeült megyegyűlésre nyújtották be. A közgyűlés a helyzet ismeretében, a kérdést súlyának és jelentőségének megfelelően kezelte, és egy tíz tagú választmányt küldött ki, azzal a meghagyással, hogy a szolgabírák jelentéseinek alapján készítsen javaslatokat a szükséges teendőkről.* Itt kell elmondanunk, hogy ezen, alkalmi jellegű vá233