Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)
Herényi István : Az őrség éa a Batthyányak pere
vatkozott az oklevélmásolatok bizonyítóerejének hiányára. Sorra kifogásolta az írásos bizonyítékokat, végül pedig a 100 éves elévülésre hivatkozott. A megyei kiküldöttek jelentésükben kifejezésre juttatták, hogy az őrségieknek nincsen perlési joga. Elévülés tehát szóba sem jöhet. A megye eljárt tisztviselői (nyilván a reformkor hatására) valamennyi őrségi iratot érvényesnek tekintették. Valószínűleg a Batthyányak közremunkálása folytán a Helytartótanács illetékes osztálya önmagát az ügyben illetéktelennek jelentette ki. A megye viszont 1835. augusztus 19-én az őrségi ügyiratokat az országgyűlés elé terjesztette a perlési jog megadása végett. Az alsóház követelte az 1681. LV. törvénycikk hatályonkívül helyezését, a perlési jog megadását, az úrbéri per felfüggesztését. A főrendiház a perlési jog dolgában az alsóházzal egyetért, a másik két indítványt azonban elutasítja. Az ügy így visszakerült az alsó táblához. 1835. szeptember 21-én válaszoltak a főrendiháznak, a felső táblának. A perlési jog megadásában egyetértés volt. Az alsó tábla felfüggesztési indítványától elállt, mert a felfüggesztést a bírósági eljárásban is lehet kérni. A törvény visszavonását azonban újból követelték. Az 1836. XLIII. törvény lehetővé tette az őrségieknek, hogy a kincstári jogügyi igazgató bevonásával a Batthyányakat pereljék. A per ennek ellenére csak 1840-ben az őrségieknek a személynökhöz intézett sürgető levélre indult meg. A perfelvétel a királyi tábla előtt 1841. augusztus 22-én történt. A kincstárt Hubay József procurator fiscalis képviselte, a főúri család nevében Zsigmond és Károly léptek föl. Később ügyvédet alkalmaztak. A felperes keresetére, az alperes perbelépett és cáfolta a keresetben foglaltakat. 1842 vízkereszt utáni törvénykezési időszakban került sor az őrségiek válaszára. Közben ugyanis az 1536. évi Ferdinánd féle oklevelet és a káptalani jelentést a zágrábi káptalannal átíratták. Csatolták Horváth István történész professszor szakértői véleményét az okiratok eredetiségére vonat188