Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Herényi István : Az őrség éa a Batthyányak pere

I kozóan. Hivatkoztak Szent László törvényére. Kérelmükben megismételték nemességükbe való visszahelyezésüket. Az alperesi ügyvéd a húsvét utáni törvénykezési időszakban válaszolt. Érdemleges ellenkérelmében kétségbe vonta az őrségiek perlési jogát és Bzent László királytörvényeinek még a létezését is. A felperesek által csatolt bizonyítékokat részben hamisítványnak, részben kellékhiányosnak minősítette. A felperesek erre nyomban válaszoltak, az alperesek azonban szándékosan késtek válaszukkal. 1845. szeptember 15én közbenső ítélettel kellett a per folytatását elrendeltetni. Persze ezt az ítéletet is megfellebbezte az alperesi ügyvéd, de fellebezésének nem adtak helyt. Végülis kénytelenek voltak eddigi álláspontjukat megismételni, amire 1845. évi Szent Márton utáni törvénykezési időszakban született a felperesi ellenválasz. 1846 húsvétján az alperesek válaszolnak. Felsorolják e periratban az általuk szükségesnek vélt igazolásokat, bizonyítványokat. A felperesek okiratokat rövid felsorolásban ismertetik és valamennyihez észrevételeket fűznek. I. Ferdinánd oklevelét hamisítványnak tekintették. De ha még ez az oklevél -okfejtésük szerint- valódinak bizonyulna is, akkoris bizonyítaniuk kellene az őrségieknek 1536-ot megelőző rendi állásukat. Az 1286-ban kelt oklevélnek az eredetét követelik. (A másolat tehát ekkorra már előkerült.) Álláspontjuk szerint a felpereseknek igazolniuk kell birtokbaiktatásukat, az adományostől, vagy adományosoktól való izenkénti leszármazást, valamint azt a tényt, hogy mikor és miért erőszakolták őket jobbágysorba. Az oklevelek valódiságát nem Horváth István professzornak, hanem a kúriának kell megállapítania. Csak eredeti okirat fogadható el az 1723. XLII. törvénycikkely 5.§-a alapján. Az 1682-ben indult pert pedig egyszerűen letagadták. A perre végülis az 1848. IX. törvénycikkely, a jobbágyság eltörlésével tett pontot.^ 189