Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Kövesdi László : Vas megye gazdasági fejlődésének fő vonásai 1945 után

KÖVKSDI LÄSZLÖ VAS MEGYE GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK Fö VONÁSAI 1945 UTÁN Vas megyében, 1945 után -ahogy az egész országban is- a gazdasági fejlődés gyorsítása érdekében: 1. Fel kellett számolni a gazdaság működését akadályozó társadalmi és politikai korlátokat. 2. Gondoskodni kellett a meglévő termelési tényezők hasznosításáról és megfelelő kombinációjáról. E feladatok megoldása megyénkben hosszabb időt vett igénybe. A termelési tényezők korlátozottsága miatt lassabban és későbben indult meg a gazdaság átalakulása, a korszerű gazdasági szerkezet kialakulása. Ennek okai nagyon összetettek. Részben a megye történelmi örökségéből, részben a kialakult gazdaságpolitikai törekvésekből eredtek. A felszabadulás előtti évtizedekben a megye társadalmigazdasági viszonyaiban is kimutathatók azok az általánosítható vonások, amelyekkel jellemezni szokták az elmaradottabb, főképpen mezőgazdasággal foglalkozó területeket. Vasban is a feudális eredetű nagybirtok rajzolta meg a gazdaság karakterét. Itt sem követte a nagybirtok korlátozott terjedelmű kapitalizálódását a parasztbirtokok átalakulása. 1935-ben a birtokok száma 79.101 volt. Ebből a 100 kat. holdnál nagyobb birtoktesttel rendelkezők száma 487. A megye birtokviszonyait a végletesség jellemezte. A kevés számú, de kiterjedt nagybirtok és az ezek körül elhelyezkedő kisbirtokok sokasága. Az iparban érdekelt lakosság aránya alacsony, 1941-ben az iparban, építőiparban, bányászatban összesen 17.845-en találtak kereső foglalkozást, a kereső népesség 18 %-a, akik közül 5.525-en önállóak voltak. A gyáripar e területen nem tudott erős pozícióba kerülni. Nem alakultak ki azon pólusai, amelyek az ország gazdasága szempontjából is lényegesek lettek volna. E gazdasági viszonyokból eredt a gazdasági struktúra évtizedes megmerevedése és a legsúlyosabb társadalmi gond: a 75